A kánikula miatt országosan hamarabb ért meg a búza, így az aratást is korábban kellett elkezdeni. Megyénkben jellemzően július 5-e után szoktak kezdődni az aratási munkák, de idén erre az időpontra szinte már majdnem a munkálatok végén jártak. Ha folytatódik a sok éves felmelegedési tendencia és szélsőséges időjárás, akkor a jövőben is erre számíthatunk majd.
– Körülbelül tíz-tizennégy nappal korábban kezdtük az aratást, mert a 30-40 Celsius fokok miatt nagyon felgyorsult az érés, úgy nevezett kényszerérés alakult ki. Az optimális 28-30 fok lenne, ha hullik mellette csapadék. Dél-Borsodban az őszi árpával indult a munka, amit mostanra az egész megyében learattak. Ezt követően vágtuk a korábbi fajta búzákat és a repcét – nyilatkozta szerkesztőségünknek Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke. – Itt Dél-Borsodban, ahol én lakom, lassan a vége felé járunk már az aratásnak. Amikor nem ilyen extrém meleg a nyár, akkor ilyenkor, július 5-10. között szoktuk elkezdeni – hívta fel a figyelmet.
A tavalyi termés kétharmada
Kiemelte, hogy a hozamok is csökkennek. Búzából 40-45 mázsa közötti átlagtermést takarítottak be idén, ami a szűk kétharmada a tavalyinak. Továbbá 20-30 százalékkal csökkent az őszi árpa hektáronkénti átlagtermése és a repcéé is.
– A minőségvizsgálatok azt mutatják, hogy a búza minőségét az időjárás nem nagyon befolyásolta. A búzafehérje például kifejezetten jó. Viszont a szemnagyságok nem ugyanazok, mert nem tudtak olyan mértékben kitelni a szemek, mint, ahogy kellett volna, ami a csapadékhiánynak köszönhető – számolt be a NAK megyei elnöke.
Továbbra is alacsony áron
Elmondta, az aszály a legnagyobb kárt nem is a kalászos gabonában tette az elmúlt három évben, hanem a tavaszi vetésű kultúrákban, mint a kukorica és a napraforgó, ahol jelentős terméscsökkenés következett be. Ez azért is súlyos veszteség, mert a vetőmag nagyon drága.
– Három éve komoly árcsökkenés alakult ki, a drága vetőmagok és a kis hozamok miatt, ami azóta is megmaradt. Emellett az üzemanyag, a munkabér, az alkatrészek és a műtrágya is magas költséget jelent. Az ezt követő években szintén aszály sújtotta a földeket, de az idei év ebből a szempontból mindent felülírt – hangsúlyozta Taskó József. – Nemcsak a kalászos és kultúrnövények, de a kaszálók és a legelők betakarítása is csökkent termésátlagokat mutatott. A széna és lucerna mennyisége harmadára csökkent. Emiatt a széna ára rendkívül megugrott, ami az állattartókat nagyon nehéz helyzetbe hozza. Ráadásul télig nem is biztos, hogy ki fog tartani a takarmány, mert annyira kevés termett – osztotta meg.
Vízvisszatartásra lenne szükség
Elmagyarázta, a hosszan tartó aszályra a megoldást a tudatos vízvisszatartás jelentené. A „Vizet a tájba!” nevű kezdeményezést jónak tartja, de az a vízmennyiség, amit abból sikerül kinyerni, koránt sem elegendő.
– Tehát összességében nagyon nehéz helyzet alakult ki országosan az agráriumban. Talán a határszéli dunántúli megyék – Győr-Moson-Sopron és Vas megye – egy kicsit jobb helyzetben vannak, mert ott talán valamivel több csapadék esett, mint a Dél-Alföldön, vagy Hajdú-Bihar megyében. Utóbbiak a leginkább aszály sújtotta területek, annak ellenére, hogy Hajdú-Biharban például jobban megvalósítható az öntözés, mint Észak-Magyarországon – részletezte a szakember.
