Az elsőfokon eljárt Miskolci Járásbíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott egy miskolci huzaltermékek gyártásával foglalkozó cég gyárvezetője volt, aki vállalkozási szerződést kötött egy személy- és árufuvarozást végző céggel. A vállalkozó többek között fiktív számlákat is kiállított a megrendelő felé, amelyek mögött valós teljesítés nem volt. A vádlott az általa is tudottan valótlan tartalmú számlák kifizetésének engedélyezésével 2013-2016 években összesen több, mint 53.000.000 forint vagyoni hátrányt okozott a sértettnek, amely nem térült meg - közölte a Miskolci Törvényszék.
Mint írják, a fenti vállalkozó cég egy Miskolc környéki másik cégnek fémhulladékot értékesített annak ellenére, hogy az ténylegesen a gyár tulajdonát képezte. Minderre a vádlott adott engedélyt. Az eladások nagy száma és mennyisége ellenére nem jött létre írásbeli szerződés a hulladékértékesítésről, a vádlott tudomásával valótlan tartamú számlák kerültek kiállításra, mellyel a sértettnek több, mint 34.000.000 forint kárt okozott.
Az elsőfokon eljárt Miskolci Járásbíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint 4 év gyárvezetői foglalkozástól eltiltással sújtotta. A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a folytatólagosságot, a halmazatot és az ilyen bűncselekmények elszaporodottságát. Enyhítő körülményként vette figyelembe a terhelt büntetlen előéletét, részbeni beismerő vallomását és a jelentős időmúlást.
A fellebbezések folytán eljáró Miskolci Törvényszék másodfokú tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét – a büntetést tekintve – helybenhagyta.
