A terveket a kolónia felelős tervezője és építésze, Szvetlik Mátyás még 1888-ban elkészítette, de ez földszintes létesítmény volt. Ennek a tervnek a felhasználásával, de az igényeknek hosszú távon megfelelni kívánva épült emeletesre a jellegzetes téglahomlokzatú, a kolónia többi épületének megfelelő hangulatú „gyógyház”. A munkáskolónia délnyugati részét, a Kerek-dombot találták a legalkalmasabb helynek. A földszinti és emeleti belső tereket úgy alakították ki, hogy mindenféle betegség kezelésére, műtétek elvégzésére és a fekvőbetegek elhelyezésére egyaránt alkalmas legyen. Külön helyet kapott a gazdasági, kisegítőrészleg, mint például a főzőkonyha, ápolónők étkezdéje, mosókonyha, szárító- és vasalóhelyiségek, de a személyzeti szobák is. A főépület földszintjén műtő, kórtermek, megfigyelőszoba, különszobák, röntgen, orvosi szoba, kötszerraktár és vizesblokk volt. Mint épület és mint gyári szolgáltatás messze túlmutat azon a korszakon, amelyben épült.

(Sáfrány Gy. József képeslapja, Dobrossy István szövege, Juhász Ákos fotója)