A tavasz ravasz, szokták mondani. Azt azonban kevesen teszik hozzá, hogy furcsa humora is van. A mostani április például olyan, mint egy őrült szobafestő, aki naponta mázolja át a nappalink falát a legélénkebb napsárgától a piszkosfehérig terjedő skála színeivel.
Egy biztos: ha nem is példa nélküli, de szokatlan látvány a hófödte Miskolci táj az év negyedik hónapjában.
Ez viszont felveti a kérdést: mi számít szokványos időjárásnak hazánkban? Mik azok a meteorológiai kilengések, amik beleférnek, és melyek azok a szélsőségek, végpontok, amikkel eddig találkoztunk?
Bár szokatlannak tűnik, nem egyszer mértek már Magyarországon mínusz fokokat áprilisban. Ugyanígy voltak olyan évek, amelyekben kánikulával köszöntött ez a hónap. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisa szerint a legalacsonyabb áprilisi hőfokot tavaly mérték, mégpedig bolondok napján: 2020. 04. 01-én -11.9 Celsiust mutatott a hőmérő a nógrádi Zabar községben. Az április 1-hez tartozó legmagasabb hazai hőmérsékletet 1989-ben Körmenden mérték: 27,7 Celsius fokot. Az adatbázis szerint a legmelegebb áprilisi nap úgy általában az 1926-os április 25. volt, ekkor 33,6 fokig forrósodott a tavasz Debrecenben.
Bár valóban nem átlagos jelenség, mégsem kell túl sokat visszamenni az időben ahhoz, hogy igazán sűrű tavaszi hóesésről szóló beszámolókat olvashassunk. 2017. április 20-án például 87 cm havat jelentettek Bánkúton. Három éve az ország síparadicsommá változott: a nagyobb hegységekben szinte kivétel nélkül egybefüggő fehér takarót húzott magára a táj.
A leghidegebb hazai telek egyébként a múlt század elejére tehetőek. 1929 februárjának átlagos hőmérséklete – 9,8 Celsius volt. A meleget adó kályhákra leginkább 1939-ben volt szükség, amikor is télen – december-január-február hónapokra elosztva – átlagosan – 5,8 Celsius volt a hőmérséklet.