Humorral és kalanddal is várja a közönséget a Julia Donaldson világsikerű meséje nyomán készült produkció a látványos bábtechnika és zene mellett. A magyarországi ősbemutató rendezője Szilner Olivér, aki alkotóként is fontosnak tartja, hogy a történet minden korosztály számára élményt nyújtson.
– Március 21-én mutatjuk be a Graffaló, avagy az Óriásfaló kisegér című bábmusicalt, amelynek ez lesz a magyarországi ősbemutatója. Óriásbábok, rock’n’roll, könnyed humor, egyszóval igazi családi előadás lesz, 4-től 104 éves korig mindenkinek ajánlott – mondta.
Az alkotó szerint az előadás létrejöttét hosszabb előkészítő munka előzte meg.
– A Csodamalom kérése felém egy humoros, könnyed zenés bábelőadás létrehozása volt az óvodás korosztály számára, majd alapanyagként több népszerű mesét is a figyelmembe ajánlottak, amelyek között ott volt a Graffaló. Vizuálisan erős ötletem támadt az anyaggal kapcsolatban, aminek mentén elkezdtünk dolgozni Osgyányi Zsófia látványtervezővel és Bábinszki Ágnes koreográfussal. Nagyjából féléves előkészítés, egyeztetés és a hathetes próbafolyamat után lassan célegyenesbe érünk – nyilatkozta a rendező.
Még a felnőttek is élvezik
A gyerekközönség figyelmének fenntartása negyvenöt percen keresztül minden bábszínházi előadás egyik legnagyobb kihívása. Szilner Olivér szerint azonban a kulcs mindig maga a történet.
– A jó történet erejében hiszek, amely önmagában fenntartja a figyelmet. Ha ez megvan, már csak a megfelelő eszközöket kell megtalálni hozzá, hogy az adott korosztálynak el tudjuk mesélni. Minden más erre épül: a látvány, a zene, a nyelvi humor és a színészi játék, így válik igazán komplex élménnyé az előadás – mondta.
A rendező hangsúlyozta, hogy a darab humora több szinten működik, de senkit sem hagy ki az élményből.
– Nincs benne olyan poén, amely kizárólag felnőtteknek szól. A darab története (és ezáltal a humora is) többrétegű, amit minden néző az életkorának megfelelő mélységben fogad be. Tehát minél idősebb valaki, annál többet kap az előadástól, de senki nem „marad ki” az élményből, a legkisebbek sem – fogalmazott Szilner Olivér.
A rendező saját alkotói szemléletéről is beszélt, amelyben a különböző művészeti formák találkoznak.
– Mesedramaturgiailag, vizuálisan és hangzásban is egységes, gazdag előadást készítünk, másként szerintem nem érdemes színházat csinálni. Bízom benne, hogy a készülő anyag sokoldalú szórakozást, közösségi élményt nyújt majd a nézőknek – mondta.
Együttműködve a zeneszerzővel
Az alapanyag kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a történet látványban is izgalmas lehetőségeket kínáljon mind a közönségnek, mind pedig a színpadon dolgozóknak.
– A megrendelői igények mellett nagyon fontos, hogy – miután alaposan megismertem az eredeti mesét – vizuálisan erős alapötletem támadjon, amire fel lehet húzni később az egész előadást. Ez jelen esetben a Graffaló-báb különleges szerkezeti felépítése volt, amely három különálló testrészből áll, és életre keltéséhez három bábművész összehangolt munkája szükséges. Ez egy izgalmas, nem mindennapi formai megoldás, ami szerintem országos viszonylatban is ritka – nyilatkozta a rendező.
A musical műfaj természetesen zenét is kíván, amelynek megalkotása egy külön alkotói folyamat.
– De még mennyire! Romhányi Áron Artisjus-díjas zeneszerző alkotótársammal ilyenkor órákig beszélgetünk: mesélek neki a történet ívéről, a karakterek közötti viszonyokról, a fontos érzelmi fordulópontokról, hogy milyen hatást szeretnék kelteni az előadás egyes pontjain, stb. Ezután párhuzamosan folytatódik a munka; én belekezdek egyes dalszövegek megírásába, amiket Áron később megzenésít, ő pedig zenei alapokat alkot, amikhez később én írok szöveget. A kétféle munkatípus összekapcsolódik, formálja egymást, míg a kreatív nézeteltérések kisimítása után el nem készül a darab végleges zenei szövete – mondta Szilner Olivér.
Kitalációja megelevenedik
A történet középpontjában egy leleményes kisegér áll, aki mesékkel próbálja megvédeni magát az erdő ragadozóitól. A főhős, Elemér egy különös, félelmetes lényt talál ki magának, a Graffalót, hogy elriassza az őt fenyegető állatokat. A terv eleinte működik: a kígyó, a bagoly és a róka mind megfutamodik a rémisztő szörny hírére. A helyzet azonban bonyolódik, amikor a kisegér váratlanul valóban találkozik a hatalmas Graffalóval. A történet humorral és fordulatokkal mutatja meg, hogyan válik a fantázia és a leleményesség az egér legerősebb fegyverévé. A kaland során a szereplők ráébrednek arra is, hogy a félelem gyakran csak képzeletünk szüleménye, és a történeteknek hatalmas erejük lehet – még akkor is, ha néha túlzásba esnek.
A produkció így egyszerre ígér látványos bábszínházi élményt, zenés kalandot és tanulságos történetet, amely a legkisebb nézőket és a felnőtteket egyaránt megszólítja.
