A miskolci Éltető Lélek Alapítvány Kelemen Didák emlékhely létrehozását kezdeményezte a minorita renddel együttműködve az aradi Páduai Szent Antal katolikus katedrálisban. Ünnepélyes szentmise keretében történt szeptember 28-án az emlékhely létrehozása és megáldása az Aradi Magyar Napok részeként, különböző országokból érkező magas rangú egyházi méltóságok közreműködésével és a hívek jelentős létszámú részvételével. Ezzel a boldoggá avatásra pályázó Páter Kelemen Didák iránti tisztelet újabb jelképe vált valóra - írta összefoglalásában Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány alapító tagja. 

Páter Kelemen Didák (1683 Baksfalva - 1744 Miskolc) minorita szerzetes abban a történelmi korban élt, amikor elképzelhetetlen nélkülözés és szenvedés között vergődött a magyarság.  Fáradságos életútján vállalta az emberek szolgálatát, a legszegényebbek sorsát. Személyében kivételes tulajdonságokkal tudással, tekintéllyel, szónoki képességekkel rendelkező, karizmatikus egyéniséget ismerhettek meg kortársai. Hittudósként a katolikus hit megújításának kiemelkedő alakja. Erdély és Észak-Magyarország térségében munkálkodott és életcélja templomok, iskolák rendházak alapítása, a szegényekről, betegekről való gondoskodás volt. A Tiszavidék apostolának nevezték és már életében szent emberként tisztelték.

Az építészeti szempontból is lenyűgöző aradi Páduai Szent Antal katedrális előcsarnokában bronzból készült Kelemen Didák portré képzőművészeti alkotás az Éltető Lélek Alapítvány adománya. A dombormű alkotója Máger Ágnes miskolci festő- és szobrászművész Miskolc város díszpolgára. Az Aradi Magyar Napok kiemelkedő eseménye volt az emlékhely avatása. A nagyszabású ünnepséget Artur Prenkiewicz szerzetes plébános, az aradi minorita rendházfőnök szervezte - tette hozzá. 

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Böjte Csaba ferences szerzetes volt. Homíliájában a ferences családba tartozó minorita, Kelemen Didák életművének nagyságát méltatta és alakját a ma élő ember számra is közel hozta. A gyermekotthonokat alapító és működtető dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója példaként állította Kelemen Didákot a 21. század embere, fiataljai elé. Egy kis faluból induló gyermek tanulása, szorgalma révén képes volt a rendházak, iskolák alapítására és a katolikus hit, így a nemzet megújítására. Nagy jelentősége van annak, hogy Szent Ferenc stigmatizációjának 800 éves évfordulója ünnepi időszakára esik a Kelemen Didák emlékhely létesítése - számolt be. 

"Az egyházi méltóságok, ministránsok bevonulása olyan érzést keltett, mintha már Páter Kelemen Didák boldoggá avatása ünnepi eseményén lettünk volna" - részletezte. 

A vendégek közül Gyulai Éva történész professzor arra mutatott rá, hogy Kelemen Didák többször is járhatott Aradon. Erre vonatkozóan történelmi kutatásokban jelenleg közvetett bizonyítékok, hivatkozások találhatók. 

Máger Ágnes festő- és szobrászművész, Miskolc város díszpolgára a dombormű alkotója elmondta, hogy megtisztelő volt számára a felkérés a Kelemen Didák portrérelif elkészítésére. Portréjában olyan személyiséget szándékozott megformálni, aki hivatásában elkötelezett, terveiben állhatatos, Isten hitében sziklaszilárd. Így példaképe a mai és jövőbeli nemzedéknek.

Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány nevében, mint annak alapító tagja köszönetet mondott az egyházi méltóságoknak a felemelő ünnepségért. A szentmise a Kelemen Didák emlékhely megáldásával fejeződött be. 

Megemlékezés az aradi vértanúkról 

A miskolciak bensőséges ünnepség és koszorúzás keretében megemlékeztek az aradi vértanúkról is a Szabadság-szobornál. Az ünnepséget megelőzően a múzeumban megtekintették a 13 vértanú ereklyéit. A vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, megtorlásul a szabadságharcban betöltött szerepük miatt. A csoport kísérője történelmi előadásában bemutatta a vértanúk hazafias cselekedeteit, és a megtorlás időszakát.

Az aradi Szabadság-szobor Zala György alkotása, amelyet 1890-ban avattak fel. A kísérő elmondta a szobor alkotásának előzményeit, felállításának körülményeit. A szobor viszontagságos körülményeket szenvedett, többször megrongálták, eltávolították. Különböző helyekre szállították, legutóbb a minorita rendház udvarán volt, ahol a restaurálást is elvégezték. Kiderült, hogy a csoport kísérője a szobor újbóli felállításában személyesen közreműködött.

"A nemzeti gyásznap alkalmával Aradon a vértanúkról megemlékezni más érzelmi hatást váltott ki mint Miskolcon. A helyszín, az előadás, az emlékmű, a relikviák döbbenetes, megrendítő erővel hatottak" - osztotta meg Várhelyi Krisztina.
A megemlékezésen Máger Ágnes elszavalta Ady Endre "Október 6." című versét. Ezután koszorúzás következett és a Himnusszal zárult a miskolciak megemlékezése.

Az emlékhely avatásán részt vett még:
Fr. Damian Gheorghe Patrascu a konventuális minorita rend Szent Józsefről nevezett romániai tartományának főnöke
Wojciech Kulig a konventuális minorita rend Szent Maximilian Kolbe-ról nevezett lengyel tartományának főnöke
Pawel Cebula minorita szerzetes az Egri Főegyházmegyéből
Szalkai Z. József plébániai kormányzó a miskolci Minorita templomból
Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ, Képviselőházi frakció elnöke
A miskolci Kelemen Didák Fiúkollégium diákjai Garamvölgyi Attila igazgató és Barna László nevelőtanár kíséretében.