Arccal az „arcátlan rendelet” ellen
Pénteken folytatódtak a tanárok polgári engedetlenségi akciói országszerte az iskolákban. Így tiltakoznak az ellen a múlt pénteken megjelent kormányrendelet ellen, ami lényegében ellehetetleníti a sztrájkjogot.
A pedagógustüntetés januárban újraéledt: az alacsony bérezés, a rosszul súlyozott feladatok, a túlterheltség és a szakma presztízsének megnyirbálása, valamint az ezekből fakadó utánpótlás hiány miatt emelték fel a hangjukat a tanárok. A két nagy pedagógus-szakszervezet, és a hozzájuk csatlakozó oktatók – a fogadtatás függvényében akár határozatlan ideig tartó – sztrájkot indítanának március 16-án. A pénteki rendeletével azonban a kormány lényegében átszabta ezeket a terveket: a veszélyhelyzeti rendkívüli jogalkotás keretében meghatározták, hogyan kell megoldani a gyerekfelügyeletet, és milyen órákat kell megtartani. Ez pedig nem összeegyeztethető a sztrájkkal. A tanárok ezért polgári engedetlenséggel üzennek a törvényhozóknak az ország számos iskolájában. A Földes Ferenc Gimnázium testületének jó része arcát vállalva állt a kezdeményezés mögé.
„A sztrájk alapjog”
- Nemrégiben hasonlóképpen lehetetlenítette el a légitársaságok dolgozóinak a sztrájkját a kormány – vezette fel a témát Szűcs Tamás, a gimnázium oktatója, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi elnöke. - Az országban elindult egy mozgalom: hétfőn indította a Szent László Gimnázium. A kollégák kiállnak egy molinó mögé, sokan pedig „polgári engedetlenséget” vesznek fel. Itt most – jelképesen – egyedül én nem vállaltam ma a munkát, jövő héten azonban nagyobb, a polgári engedetlenséghez kötődő megmozdulások várhatóak.
Szűcs Tamás szerint a polgári elégedetlenség nem szakszervezeti kérdés, egyéni civil tett.
- Felhalmozódott annyi elégedetlenség a szakmán belül, ami most, ezt az arcátlan rendeletet követően elérte a kritikus pontot: egyre többen döntenek úgy, hogy nem maradnak szótlanok, és nem csak arcukkal vállalják a véleményüket, de egy olyan tettel is jelzik felháborodásukat, aminek mukajogi következményei is lehetnek. A polgári engedetlenség ebben az esetben azt jelenti, hogy a pedagógusok – tüntetőlegesen – nem veszik fel oktatási, nevelési munkájukat.
Szűcs Tamás a lehetséges szankciókról is beszélt.
- Szögezzük le: ezen a pályán egyetlen dolgot veszíthetünk, egy olyan hivatást, amit szeretünk csinálni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai közül hazánkban a legalacsonyabb a pedagógusok jövedelme a diplomás átlagbérekhez képest. Ezért a fizetségért a legmagasabb óraszámban dolgoznak a magyar oktatók. Ha ez így marad, ki jelentkezik tanárnak? Ki fog tanítani holnap? Bár a fegyelmi eljárást eltörölték a közszférában, de szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekre számíthat, aki csatlakozik. Emellett jutalommegvonást is kilátásba helyezhet a munkáltató, azonban, amikor ezt a kollégáknak említettem, felnevettek. A tankerületi fenntartásban álló intézményekben ritkán látnak jutalmat az oktatók. Mindemellett – mivel nem veszi fel a munkát az, aki csatlakozik a polgári engedetlenségi akcióhoz – indoklás nélküli elbocsátásban is részesülhet. Bár ez a fajta vegzálása a tanároknak, az adott helyzetet tekintve szerintem irracionális döntés lenne – mondta Szűcs Tamás.
