Irdatlanul nagy, több mint 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphat hazánk az Európai Unió 750 milliárdos járvány utáni helyreállítási alapjából. Hogy ki mire költené a pénzt, arról tervezet készül, ezt április végéig kell eljuttatni az Európai Bizottsághoz. A járvány utáni helyreállításra folyósított pénz azonban legkorábban is csak az év második felétől érkezhet.
De hogy egyáltalán kapjunk valamit, minimum két feltételnek teljesülnie kell a tagországokban, így Magyarországon is. Az első: a kormányoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket is a reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. Nem kerülhetők meg, nem hagyhatók ki, nem negligálhatók tehát az önkormányzatok kérései – legalábbis ez a szándéka az Európai Uniónak, ami – úgy tűnik – azt az elvet követi, hogy a helyben élők mondják meg, mire van leginkább szükségük, hiszen saját környezetük problémáit, nehézségeit ők ismerik a legjobban.
A kormányzatnak tehát egyeztetnie kell mások mellett a szociális partnerekkel is, a civil társadalommal, az ifjúsági szervezetekkel, a helyi és a regionális hatóságok képviselőivel. Az ő javaslataiknak is meg kell jelennie a pénzköltést taglaló nemzeti tervben.
A második feltétel: a kormánynak nyilatkozatban kell vállalnia, hogy olyan ellenőrző rendszert működtet, ami megfelelő garanciákat biztosít a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség elkerülésére. Pénzmegvonással fogják sújtani az unió pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgásával sértő országokat.
A források felhasználásának szigorú ellenőrzése, az önkormányzatok bevonásának kényszere reményt keltő lehet Miskolc számára, több okból is. Egyrészt nyilván jól jön a recsegő városi költségvetésnek a plusz forrás.
A nagyvárosok működőképességét komoly próbára teszik a kormányzati elvonások: az elmúlt hónapokban elvonták a gépjárműadó helyben maradó részét, ami Miskolc számára mintegy 450 millió forint bevételkiesést okoz. A közösségi közlekedés állami támogatását szintén nélkülöznie kell a városnak, ez újabb fél milliárdos bevételkiesést jelent a büdzsében. Az önkormányzati gazdálkodást szorongató intézkedéseket – amit a várost vezető politikusok, az ellenzéki országgyűlési képviselők egyértelműen „megsarcolásként” értékelnek – hosszan sorolhatnánk, a kieső bevételek összege tavaly év végére meghaladta a 3 milliárd forintot. Ehhez még egy adalék: a kormány karácsony előtt döntött arról, hogy támogatást nyújt a városoknak, amolyan év végi bónuszként. Szabadon felhasználható forrást döntően kormánypárti politikusok által vezetett települések kaptak, Miskolc csak és kizárólag a tapolcai élményfürdő üzemeltetésére fordíthatja a támogatást.
Reményt keltő az uniós irányszabás aztán amiatt is, hogy talán sikerül méltányos keretek közé terelni a kormány és a városvezetés tárgyalási folyamatait. Úgy tűnik, a Velünk a Város nyitott a párbeszédre, minapi közleményükben azt írták, „Miskolc várja az unióból érkező források felhasználásáról szóló egyeztetéseket”. A várost vezető frakciószövetség üdvözölte az Európai Parlament döntését, és hogy az önkormányzatokat is be kell vonni a járvány utáni helyreállítási alapból érkező források elosztásába. „Ez egy rendkívül pozitív fejlemény”, fogalmaztak.
– Miskolc demokratikus városvezetése eddig is nyitott volt a különböző szintű egyeztetésekre. Számos, a város jövőjét meghatározó fejlesztési javaslatunk van, amik a járvány után segítenék megerősíteni a helyi gazdaságot. De abban is partnerek leszünk, hogy a támogatások felhasználása teljesen átlátható és ellenőrzött legyen. Ebben a kérdésben változatlanul a miskolciak többsége által támogatott nyitott városháza program a mérce, amely a közpénzek felhasználásához a lehető legteljesebb átláthatóságot biztosítja, amit a városért dolgozó vállalkozásoktól, partnerektől is megkövetel. Miskolcon nem fog múlni, hogy a város friss támogatási forrásokhoz jusson, amelyek a miskolciak számára leghasznosabb fejlesztések megvalósulását szolgálhatják.
