Tavaly Határ Attila, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem művésztanára kapta meg kitüntetést. A díj egyik része, hogy az adott év elismertjének lehetősége nyílik a következő esztendőben kiállítani a képeit – azon a gálán, amelyiken a következő díjazott nevét is kihirdetik. Ennek a permanens Droste-effektusnak az egyik állomása volt Határ Attila kiállítása a Miskolci Galéria Rákóczi-házában.
– Igyekeztem olyan munkákat összeválasztani a mostani tárlatra, amelyek az elmúlt évben készülnek – mondta el a Miskolc Tv stábjának a tavalyi Mazsaroff-díjas, aki hozzátette azt is, hogy – ennek ellenére – a bemutatott képek stílusban és témában is változóak.
– Mivel szeretek sorozatokban gondolkodni, és nem tudok egy témára többször ugyanolyan technikával reflektálni, ezért lett vegyes stílusú a kiállítás.
Határ Attila szerint egy ilyen díj azért is lehet fontos mérföldkő egy művész életében, mert még inkább alkotásra ösztönzi.
– Fontos, hogy az elkészült munkákat be is tudjuk mutatni. A Mazsaroff-díj erre kínál lehetőséget – hangsúlyozta a képzőművész. Ezzel pedig a díj valódi célját is megfogalmazta.
A névadó, Mazsaroff Miklós festőművész 1997-ben hunyt el. Művein, alkotásain, néhány monográfiáján és az özvegye által alapított pénzdíjon keresztül van itt közöttünk. A Mazsaroff Miklós-díj szakmai kuratóriuma évente pályázatot ír ki – szakmai zsűri dönt arról, hogy ki kapja a támogatást.
– Tudom, milyen egy pályakezdő művész élete, milyen nehézségekkel kell szembenéznie, éppen ezért szeretném, hogy ez a díj segítse őket az elindulásban – mondta a csütörtök délutáni megnyitón az alapító, Nikolaeva Maria, Mazsaroff Miklós özvegye, aki elmúlt már 90 éves, de 2008 óta töretlenül támogatja a tehetséges képzőművészek elindulását.
Kákóczki András, a Miskolci Galéria tagintézmény-vezetője hangsúlyozta, a Mazsaroff-díjazottak megkülönböztetett figyelmet élveznek az intézmény részéről.
– Rendszeresen visszük a munkáikat csoportos kiállításokra. Megjelentünk Lengyelország több városában, Kassán és Szófiában, csak hogy néhány külföldi tárlatot említsek az elmúlt időszakból – fogalmazott Kákóczki András.
Az eseményen az is kiderült, hogy hat pályázó nevezett 2025-ben az elismerésre. A zsűri közülük Horváth Ritát emelte Mazsaroff-díjra, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem mesterszakán végzett képzőművészként.
– Nagyon erős a kötődésem Miskolchoz. Nagyrészt az elmúlással és a lét kérdéseivel foglalkozom, ehhez pedig az egykori iparváros maradványai kiváló táptalajt nyújtottak még a tanulmányaim kezdetén – mondta az idei díjazott, aki – saját bevallása szerint – alapvetően figurális festményeket készít, és ezek mellett megjelennek a térbeli nagyobb léptékű installációk. A díjjal együtt pedig elnyerte a lehetőséget is, hogy jövőre önálló kiállításon mutassa be a művészetét a Miskolci Galériában.
