Ugrás a tartalomra

Bakancslista a pandémia utánra

minap.hu
Utoljára módosítva
2021. május 01. szombat 17:11
Ön mit akar kipipálni tervei listájáról, ha végre újra kinyílik a világ, és kiszabadulunk a pandémia okozta korlátok közül? Közéleti személyeket kérdeztünk arról, milyen terveik, vágyaik szerepelnek bakancslistájuk dobogóján.
Forrás: pixabay.com

A mostaninál kisebb nyomás alól szabadultunk fel tavaly tavasszal, amikor a járvány első hullámát követően enyhítettek a korlátozásokon, és kiszabadultunk a bezártságból, mutatott rá már beszélgetésünk elején Juhász Zsófia. Mint család- és párterapeuta emlékeztetett, a karanténban eltöltött idő hossza és minősége is lényegesen eltért a mostanitól.

Mélyen nyomasztó időszak lezárása

A járvány felbukkanása, majd gyors terjedésének híre rendkívül ijesztő volt, sokakra sokkolóan, bénítóan hatott, majd utána három hónap bezárkózás következett. Mindez egyszerre volt újdonság és dráma a javából, az emberek biztonságérzete megrendült, az alkalmazkodó képességünket alaposan próbára tette a karantén, de viszonylag hamar jött a szabadulás, igazán nyomasztó mindez aligha lett.

– A családi kapcsolatokban azonban már ezek a hetek is bőven felkavaróan hatottak, kicsivel többen érkeztek hozzánk a kényszerű összezártság sűrű konfliktusaival, elmérgesedett kapcsolati helyzetekkel, válási krízisben kétségbeesve – számolt be tapasztalatairól a pszichológus, aki hozzátette, most egy mélyen nyomasztó időszak lezárásába fogunk bele. – Mostani kiszabadulásunk kétszer annyi idő után történik, az élet szinte minden területén súlyos és komoly járulékos hatása van. Belátható, hogy a kiszabadulás sokak számára nem jelent majd azonnal felszabadulást is. Ehhez valószínűleg idő kell. Az emberek egy része, különösen azok, akiknek a családjában nem történt az elmúlt időszakban tragédia, és azok, akiknek a krízis feldolgozására megfelelő erőforrásaik és működő érzelmi stratégiájuk van, valószínűleg hamarabb oldódnak majd. A többiek akkor járnak jól hosszú távon, ha időt adnak maguknak a feldolgozásra, s ha szükséges, segítséget kérnek – magyarázta.

Visszakapjuk-e a régi életünket?

Drozsnyik István képzőművész szkeptikus a korlátozások enyhítését követő, újra megnyíló világunkkal kapcsolatban. Úgy véli, a fenyegetettségünknek talán soha nem lesz vége, ezért másként kell élnünk, mint eddig. A képzőművész szerint egy újabb hullám visszatérése még nagyobb erőpróbát jelentene fizikálisan és mentálisan is, nemcsak neki, hanem alighanem mindenkinek. – Szeretném visszakapni mindazt, amiben a pandémia gátat szabott, nevezetesen a régi életemet és a szabadságot félelem nélkül. Egyelőre óvatosan gondolkodom a pandémiai bakancslistáról, vagyis országon belül maradva. Találkozni elsősorban a családommal, a rokonaimmal, a barátaimmal és nem utolsó sorban a kollégáimmal szeretnék. Azt gondolom, az lesz majd a legboldogabb pillanat, amikor végre átölelhetem a fiaimat és az unokámat - hangsúlyozta Drozsnyik István. – Tehát vágyom megismételni azokat a tevékenységeket, amiket korábban is megtettem, mert megtehettem. Ami jó és fontos volt a múltban, kár lenne kitörölni vagy végleg elfelejteni. Ellenben izgatnak új lehetőségek is, amikről most még álmodozni sem merek – tette hozzá.

A kiszabadulás eufóriája

A pszichológus rámutatott arra is, hogy a kiszabadulás eufóriája várhatóan eltart majd néhány hétig. – Tekintve, hogy mindez egybeesik egy hosszú, hűvös tél után a nyár érkezésével, a nyitott alkatú emberek ilyenkor egyébként is vágynak a szabadba, emberek közé, mozgalmasabb programokra. Az sem kizárt, hogy egészen a nyár végéig megmarad majd egy megszokottnál intenzívebb nyitottság és aktivitás – mondta a szakember, hozzátéve, tavaly ez a várakozás nem volt ennyire mélyről fakadó.

Bárdos István, a Reflex Zenekar vezetője és a Szerviz Iroda Utazási Központ menedzsere szakmájából adódóan már hetven országba eljutott, egyebek mellett járt Izlandon és Észak-Koreában is. Számára az elmúlt közel másfél év bezártsága magával a katasztrófával ért fel, hiszen lételemében volt erősen korlátozva. Mint mondja, zenészként bántó volt ez a hosszú csend, rendszeres utazóként pedig már jó ideje reménykedve számolja a hónapokat.

– Most már az is boldoggá tenne, ha egy talpalatnyi tengerpartot láthatnék, de hiányoznak a hegyek is. A legelső útjaim Zakopaneba és a Balaton mellé fognak vezetni. A bakancslistámon első helyen mégis csak olyan egyszerű igények szerepelnek, mint elmenni egy moziba, egy jót vacsorázni valamelyik étteremben, és leruccanni a barátokkal a tengerpartra. Jó lesz összefutni a távolabb élő rokonokkal, barátokkal, traccsolni egy jót, meginni egy sört – sorolta a tételeket Bárdos István, aki szerint egy-két év is el fog telni a teljes visszaállásig. – Semmi nem lesz ugyanaz, mert új szokásokat vettünk fel, sajnos túlságosan is beletemetkeztünk a személytelen online világba. Én személy szerint a jelenlegi helyzetet egyfajta „világháborúként” fogom fel – nyilatkozta Bárdos István.

Visszatérni a régi rutinhoz

A nyomasztó, kiszolgáltatott időszak után a legtöbb embert jó érzéssel, biztonsággal tölti el, ha visszatérhet a régi, megszokott rutinjaihoz. Home office-ból hatalmas élmény elmenni újra dolgozni, iskolába, edzeni vagy kávét inni egy kávézó teraszára. Sokan az emberi kapcsolataikban is először a legközelebbiekkel kezdik újraszervezni a régen megszokott találkozásokat és programokat. – A rutin és a megszokott arcok az életünkből jóleső, érzelmileg megtartó erővel bírnak, és csak akkor tudnak néha-néha unalmassá válni, amikor hosszú ideje kiszámíthatóak, vagy olykor egyhangúak a mindennapjaink. Az újdonság vágya sokakban csak később ébred fel, amikor a megszokott stabil biztonságérzet az ehhez szükséges rutinokkal és kapcsolatokkal visszaállt – hangsúlyozta Juhász Zsófia.

Mátyás Lajos úgy nyilatkozott, várja, hogy az egészségügy visszatérjen a normális kerékvágásba, hiszen ez a dolgozóknak egy extrém, embertelen megterhelés. Az érsebész, osztályvezető főorvos is úgy véli, az élet már nem lesz ugyanolyan, mint a pandémia előtt volt. – Nekem a családom a legfontosabb, a gyerekek és az unokák, akik négyen vannak 13 és 16 éves kor között, és mind lány. A családom egyik fele Olaszországban él, bevett szokás volt évente ott vagy itt megtartani a nagy családi találkozókat. Ezek egy része most elmaradt: karácsony, húsvét, pünkösd. Egyedül a közös nyaralást tudtuk megoldani múlt évben is, és tervezzük ezt idén is. Tízen kibérelünk egy hajót a nyár második felében, és ott töltünk egy hetet együtt – nyilatkozta lapunknak Mátyás Lajos. Kisebb vágya, hogy végre újra járhasson edzőterembe, mert a rendszeres testmozgás ezen formája hiányzik neki, beleértve a wellnesst is. - Próbálom pótolni otthoni környezetben, de természetesen ez nem ugyanaz. Továbbá azt remélem, hogy a vitorlás szezon hamarabb elkezdődhet, mint tavaly nyáron, mert ezt a sportágat versenyszerűen is űzöm a Balatonon – tette hozzá.

Éberség és figyelem

Juhász Zsófia szerint természetes az elmúlt bő év tapasztalatai alapján, ha egy ideig még nehezen engedjük el az emlékeinket, és éberek maradunk a járvánnyal kapcsolatban. – Krízis után ez a normál működésünk: éberség és figyelem minden olyan jelre, ami veszélyt hordozhat. Elfelejteni mindezt aligha fogják a ma élő generációk. Egy újabb bezárkózás elkerülése hatalmas vágy az emberekben. Bízzunk benne, hogy az ehhez szükséges felelősségteljes hozzáállás sokakban elmélyül majd, és ez a közös vágyunk teljesülhet – mondta a család- és párterapeuta.

Nagy Norbert hobbijai közé tartozik a mountain bike-ozás, a terepfutás, a sziklamászás, a kajakozás, a korcsolyázás, a squasholás, az úszás, munkája szempontjából pedig ipari alpinista. – A szaunázás hozzátartozik a mindennapjaimhoz, úgyhogy nagyon várom, hogy kinyissanak ezek a testet regeneráló terek. Tervezek elmenni egy európai kerékpáros körverseny néhány király etapjára, például az Alpokba. Ez az ötlet onnan jött, hogy nemrég egy Achilles-ín-szakadásom volt, amit konditeremben kellett volna rendbe tennem. Mivel erre nem volt lehetőség, vettem egy országúti kerékpárt, amit eddig itthon használtam görgőkön, és annyira megtetszett, hogy kivittem terepre. Ekkor döntöttem el, hogy nagyobb terhelésen is ki kéne próbálnom – mondta az amatőr extrém sportoló, aki hozzátette, nem tart a vírustól. – Az én vakcinám az immunrendszerem, amit a rendszeres testmozgással támogatok. Szerintem ez a víurshelyzet a következő jó pár évünket meg fogja határozni. Pozitív hozadéka az életemben például az, hogy egy budapesti konzultációra csak fél órát kell szánnom, mert online tartják, és megspórolom az oda-vissza utat, amit sportra szánhatok – összegzett Nagy Norbert.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

-
Miskolc és környéke
-
Miskolc és környéke