A bíró is ember - bírói portrék a Miskolci Törvényszéktől
Az ő bírói életpályájukat, gondolataikat ismerhetjük meg, és a talár mögötti embereket. A tizenhat egykori bíróval kollégáik beszélgettek és ők gyűjtötték össze a megjelenéshez szükséges adatokat és fotókat.
„A kötet finanszírozása az Országos Bírósági Hivatal elnöke által meghirdetett Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás elnevezésű pályázatból történt, amely már kilencedik éve kerül kiírásra. A Miskolci Törvényszék ötödik alkalommal nyújtott be sikeres pályázatot. Annyiban más most ez az új, 2022-es kiírás, hogy korábban csak a bíróság épített örökségét kutathattuk, most nyílt lehetőség arra, hogy új irányként archontológiai kutatásokat (tisztségviselők hivatali életpályájának vizsgálatával foglalkozó tudomány – a szerk.) is végezhessünk. Ez éppen egybevágott a mi elképzelésünkkel, mert nagyon szerettünk volna egy olyan több kötetből álló portrésorozatot létrehozni, amely egyes köteteiben, ügyszakokra lebontva, a nyugalmazott bíró kollégákkal készített interjúkon keresztül kerülne bemutatásra az ítélkező munka. És ezáltal az ítélkező bíró is, mint ember.” – ismertette dr. Tuzáné dr. Papp Szilvia a törvényszék elnöke.
Hozzátette: „Ez az első kötet, amely tizenhat interjút tartalmaz nem volt kis munka, egy hét fős múltkutató csoport dolgozott rajta. Az ő érdemeiket és önkéntes munkájukat mindenképpen szeretném kiemelni. Ők a saját munkájuk mellett, időt és energiát nem kímélve végezték el ezeket a feladatokat, az interjúk előkészítését, lebonyolítását, a fényképek és korabeli dokumentumok felkutatását, az egész anyag könyv formátumba rendezését, sőt, még a grafikai kialakítás is a mi munkánk. Mindez egy jó egyéves munkafolyamat volt.”
Az elkészült kiadványban tizenhat rendkívül érdekes portré és életút olvasható, amelyekből nem csak az egyes szereplők saját sorsának alakulása ismerhető meg, de az is, hogy mennyire nagyot változott közben a világ, mennyire más volt pár évtizeddel ezelőtt a bírósági ítélkezés.
„Kevesebb bíró ítélkezett itt Miskolcon, egy jóval kisebb épületben, mert akkor még nem volt felépítve a harmadik emeleti szint a főépületre, ennek ellenére jelentősen nagyobb ügyszámmal dolgoztak, nem volt számítógép, nem állt rendelkezésre nekik az internet sem. Ezzel együtt rendkívül magas színvonalon folyt akkor is az ítélkezés. Ami számomra nagyon átjön a könyvből, hogy egy összetartó, jó csapat kovácsolódott itt össze. Úgy gondolom, ha végigolvassa valaki a könyvet, a benne lévő útmutatások, gondolatok, nem csak a jelenkor bírói, hanem bármely más társhivatásban dolgozó számára érdekes útravalóul szolgálnak.” – zárta szavait a törvényszék elnöke.