Az ősszel együtt jönnek a szeles, didergős napok. Ha ez nem lenne elég ahhoz, hogy benti programok után nézzenek az emberek, jelentjük: Szőcs Artur operettet rendez Miskolcon. Józsefváros beköltözött a teátrumba, ez pedig nem csak a polgári építészet gangos belső udvarai miatt ismerős itt, a DVTK székhelyén is, de a darab visszatérő motívuma, hogy ezek a nyolcadik kerületi jóemberek földre köpnek, ha meghallják a kifejezést: Ferencváros. Szia, Csókos asszony, üdv Miskolcon!
Persze ennyi még nem elég egy jó darabhoz. A cselekmény veleje nem változott az 1926-os eredetihez képest: a józsefvárosi Nagytemplom utcában talált gyermek, Pünkösdi Kató szépséges, ígéretes színinövendékké serdült. Az őt befogadó Nagy Templom utcai társasház eljegyzésre készül: a bohém zenész, Dorozsmai Pista elhatározta, megkéri Kató kezét. Szövődik a tündérmese, ám a vőlegény mégsem jelenik meg az ünnepségen: az előző éjszaka - a nagy mulatás hevében - zálogba csapta a jegygyűrűket. Megjelenik viszont a dúsgazdag báró, Tarpataky, akit elbűvölt Kató tehetsége, ezért elhatározta, patronálni fogja a lányt. A bonyodalom tehát adva van, ahogyan a legtöbb dal és kuplé szintén: ebben az operettben olyan srégi slágerek csendülnek fel, mint például az „Éjjel az omnibusz tetején,” a „Gyere te nímand,” a „Mi muzsikus lelkek” vagy épp a „Van a Bajza utca sarkán...”.
Ezek mellett azonban nóvumok is megjelennek: Szőcs Artur ugyanis igazán izgalmas módon aktualizálta a zenék listáját (nem, Tarkantól a Şımarık nincs terítéken, de a Kiss munkáságát sem idézik meg a színpadon). A rendező – aki többek között a 200. évad díszelőadását, az A Tatárok Magyarországbant vagy az utóbbi évek egyik leghangosabb miskolci sikerét, a Feketeszárú cseresznyét is színre vitte – ismét nagyot vállalt.
A Csókos asszony ugyanis felvonultat minden szekciót, zsinórmértéke annak, mire képes jelenleg a Miskolci Nemzeti Színház.
A társulat mellett a zenekar, az énekkar és a Miskolci Balett is jelentős szerepet kap az előadásban. Szőcs Artur pedig ismét összetett színpadi képet tervezett: van, hogy egyszerre harminc szereplő is színen van a Csókos asszony egyes jeleneteiben. Mindezek mellett szót kell ejteni a díszletről is, ami nem csak funkciójában, de a vizualitás tekintetében is remekre sikerült. Összességében tekintve kijelenthető: igazi nagyszínházi előadás született, komplex színházi élményt kap, aki jegyet vált rá. Erről pedig a pénteki premier során a nézők is megbizonyosodhatnak.