A beruházás összértéke megközelíti a 10 milliárd forintot, és 13 ezer négyzetméteren a tervek szerint 2023-ra elkészül a hivatalos nevén Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltár, Nyílt Kutatási Adatforrástár. Mielőtt lerakták volna az épület alapköveit, egy ünnepség keretében ismertették a meghívott vendégek – egyetemi oktatók és kutatók, városi és megyei intézményvezetők és politikusok, valamint 18 ország nagykövetei –, valamint a sajtó számára a részleteket.

– Egy újabb reményteljes 50 év mérföldkövénél állunk, az egyetem egésze a megújulás időszakát éli át. Az új érát jelképezi az alapkőletétel – fogalmazott Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora utalva arra, hogy több mint 50 éve annak, hogy 1969-ben megnyitotta kapuit a campuson a könyvtár és levéltár épülete.

Felidézte, hogy Tolnay Lajos építész egy merészen újnak számító, térbeli acélszerkezettel készült, ún. „repülő épületet” álmodott meg az Egyetemváros közepén. Az építész 1970-ben Ybl-díjat vehetett át az első középületéért, és ezzel az egyetemi könyvtár és levéltár épülete Magyarország épített örökségének részévé vált.

– Több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az épület újjáéledhessen, és funkcióját tekintve is beléphessen a 21. századba. A könyvtárként, majd levéltárként és múzeumként is funkcionáló épület mindig is egyidejűleg hordozta magában a múltat és a jövőt – mutatott rá a rektor.

Az egyetemi modellváltás egészét szimbolizálja az új épületegyüttes alapkövének letétele – erősített rá az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. Varga Judit szerint azzal, hogy az egyetem egy vagyonkezelői alapítvány fenntartásába került, egy hatalmas utazásra indultak a lehetőségek földjére.

– Hiszünk abban, hogy amikor célba érünk, már egy TGV-vonaton fogunk ülni. Ehhez azonban türelmesnek és bizakodónak kell maradni. A kihívás hatalmas, az álmok azonban még nagyobbak Borsodban, Miskolcon – fogalmazott.

Közölte: a beruházás új jövőt biztosít az egyetem polgárainak, miközben a hagyományokat, örökségeket megtartja; megvalósul egy európai szintű tudásközpont, egy könyvtári, levéltári bázis.

Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő azt mondta, a mai nap ismét bizonyítéka annak, hogy Miskolc városa Magyarországon egyre meghatározóbb szerepet tölt be.

– Sok tekintetben még ma is kiaknázatlan erőforrásokkal, tehetséges és elkötelezett borsodi és miskolci emberekkel, egyedülálló egyetemi tudásbázissal rendelkezünk – fogalmazott.

Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár kiemelte, a beruházás egyik legfőbb célja a megyei levéltár és a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum számára közös infrastruktúra kialakítása. A központ létrehozásával országosan is egyedülálló módon jön létre egy felsőfokú oktatási intézmény és egy közgyűjtemény intézményi szintű együttműködésének módszertani alapja.

– Új épületszárnyat alakítunk ki, ahol irodák, raktárak, kiszolgáló helyiségek kapnak helyet. De a környezet is megújul, pihenési és találkozási helyeket biztosítunk majd a látogatóknak – tette hozzá.

1

A beruházás által a megye teljes iratanyag-gyűjteménye egy helyre kerülhet. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója rámutatott, a megyei tagintézményeik óriási értéket őriznek, elég csak megemlíteni, hogy 150 középkori oklevelet, közel 70, a török korból származó iratot, a régió teljes közigazgatási, magánjogi és magángyűjteményi iratait őrzik. Ha a 4 telephelyükön fellelhető anyagokat egymás mellé helyeznénk, 15 kilométer hosszan húzódna a vonal.