Ugrás a tartalomra

Elkezdődött a pünkösdi király uralma

Detzky Anna
Utoljára módosítva
2024. május 20. hétfő 08:33
Az évnek ebben az időszakában jellemzően pünkösdi királyt és királynét választottak a régi időkben vidékünkön is.
Pünkösdi királyválasztás Diósgyőrben

A pünkösd, mint a legtöbb nagy egyházi ünnep, mélyrétegeiben a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza és a tavasz kiteljesedésének az időszaka. Emiatt népszokásokban is rendkívül gazdag volt. 

- A farsangi télűző, majd a húsvéti tavaszünnepet követi a pünkösd, az egyház születésnapja. Mint mozgó ünnep május 10. és június 13. között, alkalmasnak bizonyult arra, hogy magába olvassza a tavaszi napéjegyenlőség és nyári napforduló pogány korból visszamaradó hiedelmeinek elemeit – nyilatkozta szerkesztőségünknek Bodnár Mónika néprajzos muzeológus, a Herman Ottó Múzeum néprajzi tárának vezetője. 

Ingyen ihatott a kocsmában

- A legismertebb pünkösdi népszokások között említhetjük a pünkösdi királyválasztást és a pünkösdi királyné járást, amelynek színpadi változata máig megmaradt. Az előbbi a legények között folyó ügyességi verseny és erőfitogtatás volt lovas virtuskodó és birkózó feladatokkal. Aki ezt megnyerte, az lett a pünkösdi király és különböző kiváltságokra tett szert. A pünkösdi király minden lakodalomba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott és kijárt neki a tisztelet.  A legényvirtust mindig bál követte, ahová a leányokat is várták – idézte fel a néprajzkutató. 

- Vidékenként változó, hogy a pünkösdi királyság meddig tartott. Néhány helyen csak három napig, máshol akár egész évben, a következő pünkösdig. Ehhez kapcsolódik a máig fennmaradt mondás, hogy „Rövid, mint a pünkösdi királyság. Ez a hagyomány még a 19. században is annyira fontos volt, hogy a kiegyezés után Ferenc József koronázását, amiatt hozták egy nappal előrébb, mert éppen pünkösdvasárnapra esett volna – fűzte hozzá. 

Csenyétén kilovagoltak

Felhívta rá a figyelmet, hogy Csenyétén élt egy érdekes pünkösdi népszokás. Pünkösdvasárnap hajnalán kilovagoltak és zöld ágakat gyűjtöttek a csenyétei legények. Aztán a lakóházak előtt sorokba rendeződtek és a lányok az iskola előtti téren virágokkal köszöntötték őket. A falu népe is odagyűlt, akiknek zöld ágakat osztogattak. Ezt követően mulatságot tartottak, amit csak a délelőtti szentmisére vonulás szakított félbe. Utána megebédeltek, elmentek a litániára, majd folytatták a vigadalmat. 

Pünkösdi királynéjárás / Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon

- A pünkösdi királyné, vagy királynő legtöbbször egy kislány volt, akit a nagyobb lányok végigvittek a falun. Házról házra jártak, énekeltek, zöld ágakat lengettek és virágokat vittek a kezükben. Ezzel a termékenységet igyekeztek elősegíteni, ezért cserébe adományokat gyűjtöttek. Általában, ahol a pünkösdi királyné járást gyakorolták, ott a pünkösdi királyválasztás hiányzott. Tehát a pünkösdi király és pünkösdi királyné sosem állt párba egymással – magyarázta az etnográfus. 

Lebontották a májusfát

Megemlítette, hogy néhány településen, többek között Fáj községben, a májusfát, nem május 1-jén, hanem pünkösdkor állították. Ennek pünkösdfa volt a neve, de ugyanúgy szalagokkal díszítették és a kedvesük kapuja elé vitték, mint a májusfát. A többi helyen pedig, ahol május 1. óta már állt a díszítmény, ott pünkösdkor döntötték ki, illetve bontották le. Néhány faluban a kapukat, illetve a templomot is felékesítették zöld ágakkal és virágokkal. 

További hírek

Programok

Jelenleg nincsenek programok!