Hálát adtak a miskolci reformátusság 470 évéért

1

Hálaadó istentisztelet keretében találkoztak és szolgáltak a jeles évforduló alkalmából október 13-án, vasárnap délelőtt a műemlék Avasi Református Templomban Miskolc református gyülekezeteinek lelkipásztorai és más egyházi méltóságok a hívekkel egységben. Nyáron ünnepelte a Miskolc-Avasi Református Egyházközség az ugyancsak 470 éves jubileumát és a közösségnek otthont adó Avasi Református Templom 535. évfordulóját. 

Igét hirdetett: Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Ráfelelő imát és áldást mondott: Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Kóruszenével a Miskolci Cantus Firmus Énekkar, orgonamuzsikával Herczeg Zoltán orgonaművész közreműködött. Az élő közvetítés ITT nézhető vissza. 

Anyanyelven hangzott az Ige

Hangóné Birtha Melinda, az Avasi Református Templom gyülekezetének lelkipásztora köszöntőjében ismertette, hogy idén az élő Ige évét tartják a Magyarországi Református Egyházban. 1544-ben az avasi templomban Dévai Bíró Mátyás reformátor szájából megszólalt az élő Ige magyarul, amely átformálta az akkori miskolci hívőket. Onnantól kezdve anyanyelvükön szerették volna hallani Isten Igéjét. Tíz év múlva pedig, 470 évvel ezelőtt 1554-ben megalakult az avasi református gyülekezet. Ezt követően 1560-ban megépült a város református iskolája is. 

„Egy közösség a városban, amely együtt gondolkodik, együtt halad az úton, az várost épít és közösséget formál. Ma 2024-ben, amikor ezeket a dátumokat felidézzük, munkálja az Úr a szívünkben, hogy értsük meg életre mozdító Igéjét. Ez Jézus Krisztus által élővé lehet, éltethet, életet formálhat, és örök életet adhat nekünk. Amikor emlékezünk, akkor azért tesszük, mert előre nézünk. Jövőnk azonban csak akkor lehet, ha ismerjük a múltunkat és tudjuk, hogy Istennek köszönhetjük mindazt, amiért ma hálát adhatunk” – hívta fel a figyelmet a lelkipásztor. 

Összefogásuk ma is példa

Steinbach József püspök, a református zsinat lelkészi elnöke prédikációjában Isten dicsőítésére buzdított azért, hogy az Úr megengedte ezt a 470 esztendőt és élteti ma is a református egyházat, ami önmagában is csoda. Az igehirdetés után pedig Miskolc Megyei Jogú Város nevében Hollósy András alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket. 

„Áldás, békesség! Azt hiszem, hogy talán soha ilyen erős jelentéstartalommal és felszabadító erővel nem rendelkezett ez a két szó, mint napjainkban. Ha a sport nyelvén lehetne szólni, akkor azt mondhatnánk, hogy az avasi református gyülekezet és egyházközség, az elmúlt szép időszakot figyelembe véve, testhosszal nyert Miskolcon. Nem volt még olyan rég, amikor itt szentelték a Tiszáninneni Református Egyházkerület új püspökévé Barna Sándort” – mondta Hollósy András, Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere. Majd áldást kívánt a püspök szolgálatára. 

Kiemelte, hogy az avasi templomban ugyanúgy otthon voltak a katolikusok és a reformátusok. Továbbá, hogy minden felekezet fontos Miskolcon, hiszen különleges erővel képesek összetartani a miskolciakat. 

„Sok-sok évszázada, kemény szorgos munkával, de mindvégig imával és égre emelt tekintettel építkezett nemcsak testben, hanem lélekben is az avasi református gyülekezet. Ez a 470 év minden keresztyén testvérünk számára üzenet értékkel bír. A város javát munkálni csak olyan összefogással lehet, ahogy az elődeink is tették. Ez több szempontból is példaértékű, hiszen nem az ellentétek, hanem a közös értékek felismerése és az együtt gondolkodás képes közösséget építeni. Ez ennek a gyülekezetnek is a különleges ereje: a bizonyosság, hogy van nálunk hatalmasabb erő, van kitől segítséget kérni és van kinek ma is hálát adni” – fogalmazott az alpolgármester.  

Egyedül Istené a dicsőség

A hálaadó istentisztelet végén Hangó István, a Miskolc-Avasi Református Egyházközség lelkipásztora köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a szolgálatban és üdvözölte az egyházi és világi vezetőket. 

„Istené legyen a dicsőség az elmúlt 470 évért, ami majdnem fél évezred, tehát igen nagy idő! Ha alázattal magunkba tekintünk, azt kell mondanunk, hogy soha nem voltunk igazán jók, vagy méltók arra, hogy megadja nekünk az Úr ezeket az éveket ebben a szent hajlékban” – jelentette ki Hangó István a házigazda lelkipásztor.  

Emlékeztetett rá, hogy 1948-ban vált szét az egyetlen nagy miskolci református egyházközség. Erre azért volt szükség, hogy elkerüljék az államosítást és meg tudják őrizni imádságos helyeiket. Részletezte, hogy akik ezt a folyamatot végigvitték, jelölték meg az 1554-es évet, mint a miskolci reformátusság kezdetét. Minden újonnan létrejött gyülekezetnek az 1554-es és az 1948-as évszám került bele a pecsétjébe. Jelenleg tizenöt református gyülekezete van Miskolcnak. A gótikus műemlék Avasi Református Templom pedig a korábbi debreceni nagy református templomnak szinte pontos mása. 

Megerősödésre van szükség

A jubileumi évforduló alkalmából kivonulás előtt, a templom bejáratánál a belső falon egy emléktáblát avattak fel. Ezt a tervező Rudolf Mihály Kós Károly és Ybl-díjas építész és a készítő Kovács István kőfaragó és kőrestaurátor mester leplezte le. Előtte pedig Ábrám Tibor, a Miskolc-Avasi Református Egyházközség főgondnokának gondolatait hallgathattuk meg. 

„Amikor megállunk egy emléktábla előtt, akkor tudnunk kell, hogy Isten színe előtt állunk meg. Őt kell dicsőítenünk és neki kell hálát adnunk. A nagy miskolci református egyházközség létrejöttével a mai önazonosságunk gyökereihez nyúlunk vissza, ezért fontos ez a jubileum. Az emléktábla pedig egy beszédes kő, ami erre és eleinkre akar minket emlékeztetni. A reformátori Sola Scriptura alapelv szerint egyedül a Szentírás Isten hiteles szava, amit eleink megértettek. Továbbá valljuk, hogy az üdvösség Sola Fide, azaz egyedül hit által lehetséges, a megigazulás Sola Gratia, vagyis egyedül kegyelemből, a megváltás Solus Christus, tehát egyedül Krisztus által és mindezekért Soli Deo Gloria, azaz egyedül Istené a dicsőség” - sorolta. 

Hozzátette, hogy a reformáció hónapjában szükséges megerősíteni közösségeinkben ezeket a biblikus reformátori elveket. Ugyanis mindannyian élő kövek vagyunk és missziós feladatunk van. Mégpedig, hogy hitelesen, az életünk példájával közvetítsük Krisztus tanítását. Ehhez a megerősítéshez járul hozzá az emléktábla is. A rávésett igével eszünkbe juttatja, hogy adjunk hálát Isten megtartó szeretetéért és gondviseléséért: „Uram, te voltál nekünk hajlékünk nemzedékről nemzedékre!” (Zsolt. 90,1)

Az istentiszteleten szolgált még: 
Szőnyi Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese, Hunyadi Attila a Kárpátaljai Református Egyház esperese, Kassai Gyula és Tímea, a Lévai Református Egyházközség lelkipásztorai, valamint testvérgyülekezetek, miskolci gyülekezetek és intézmények lelkipásztorai

Jelen volt még: 
Dr. Molnár Pál, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka, Tirk Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye főgondnoka, Dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Dr. Kiss János országgyűlési képviselő és több önkormányzati képviselő