Lapunk egy hónappal ezelőtt már utánajárt annak, hogyan is áll a december 31-ével záruló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Miskolcra szabott büdzséjének felhasználása. Miután a számok a pályázati elszámolás természetéből fakadóan csak 2024-ben véglegesülnek, így a városvezetés adataira támaszkodunk: eszerint a pénzek csaknem 100 százalékát sikerül majd lehívniuk.
A pandémia miatt jócskán meghosszabbított 2014-20-as európai uniós pályázati forrásokról Szopkó Tibor úgy nyilatkozott nekünk októberben, hogy ekkora volumenben soha nem állt még az önkormányzat rendelkezésére a település fejlesztésére fordítható pénzösszeg. Nem véletlen, hogy a területért felelős alpolgármester történelmi és országos léptékben is kimagasló fejlesztéspolitikai teljesítménynek nevezte a mögöttünk hagyott miskolci éveket.
Óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők megújítása, utak és kerékpárutak építése, csapadékvíz elvezetése, a város turisztikai értékeit növelő beruházások - erre fordította a miskolci önkormányzat a EU-s pénzekből rendelkezésére álló 35 milliárdos keretet
Hogy részleteiben mit takar ez? Azt mutatjuk be a most induló cikksorozatunkkal.
Csaknem százötven aláírt támogatási szerződés és mintegy százkilencven projektelem – így fest az aktuális mérleg. A 2019 októberétől regnáló városvezetés számai alapján az előző irányítás alatt is rendelkezésre álló 35 milliárd forintos tételnek mindössze 17 százalékát sikerült lehívni – csaknem ugyanannyi idő, azaz bő 4 év alatt, mint amennyi a mostaniaknak is jutott. Az aszimmetriát árasztó aránypár visszabillentésére tűnik kísérletet tenni a helyi ellenzék olyankor, mikor szóvá teszi: a Veres Pál alatt megvalósult beruházásokat még a néhai Kriza Ákos indította el.
A politikai csatározások helyett érdemesebb tehát inkább arra fókuszálnunk, milyen konkrét fejlesztésekkel gazdagodtunk – mi, civilek. Hogy pontosan mik is valósultak meg a szemünk láttára – vagy épp azokon kívül esően. A jól csengő tételmondat egy-egy átadóünnepségen az önkormányzati képviselők száját is könnyen elhagyja: minden pályázati forint annyit ér, amennyit abból a városlakók érzékelnek. Hogy mindez mennyire válik egy merőben sarkos és gyakorta igazságtalan megállapítássá, azt alapvetően befolyásolja az adott település mérete, alakzata, népessége, annak területi és társadalmi tagozódása – vagyis hogy hol és kinek milyen új létesítmény vagy fejlesztés tűnik fel éppen.
Magasban és távolból
Megfelelő ütemben halad az Avasi kilátó fejújítása és az Avas-tető fejlesztése – derült ki az ősz közepén, amikor a munkálatokat végző cég munkatársai a városi közgyűlés tagjainak a helyszínen ismertették a beruházás részleteit. Az idén lezárt területre a sajtón keresztül a nyilvánosság is rendre betekintést nyerhetett. Miként olvasóinknak az sem újdonság, hogy végéhez közeledik a Dayka-átkötés kialakítása, továbbá a hozzá kapcsolódó utak, kereszteződések átépítése.
A minket követő várospolgárok értesülhettek arról is, hogy a belváros tehermentesítése és a gördülékenyebb kelet-nyugati irányú autós forgalom érdekében a kivitelező nyáron a megújuló Thököly hídnál átvette a munkaterületet. Miként több ízben megírtuk, hogy négy szakaszon, összességében közel kilenc kilométeren épül kerékpárút Miskolcon ebben az esztendőben. És már nem sokakat lep meg, hogy a tapolcai Csónakázó-tó, az ahhoz kapcsolódó sétányok és az őspark jelentős része, a terület víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-csatornái, illetve elektromos hálózata is megújult 2023-ra.
Miskolc érted fejlődik – az utakon közlekedve egyre több helyen szúrhatjuk ki a fejlesztésbe bevont terek vagy övezetek mentén elhelyezett plakátok így szóló mottóját. Miklós Viktort jellemzően az éppen zajló munkálatok kapcsán szokta szerkesztőségünk megszólaltatni. Ezúttal azonban arra kértük, a polgármesteri hivatal általa vezetett pályázati főosztályának szakembereivel adjon egy jól áttekinthető és a fentiekben taglaltaknál jóval kisebb beruházásokat is tartalmazó összesítést. Ekkora nagyságrendű városfejlesztés lévén az újságíróban is hamar kétely támad, vajon a szerteágazó táblázatokban feltüntetett fejlesztések lefordíthatóak-e az olvasó vagy akár saját maga számára anélkül, hogy egy száraz, fárasztó és semmitmondó felsorolásba kezdjen.
Közelebb, ha emberibb
A nemsokára lezáruló, történelmi léptékben is kétségtelenül jelentősnek minősíthető fejlesztési ciklus korszerűsítései, átalakításai, újjá- és felépítései gyakran a széles publikumtól elrejtőzve, csak meghatározott kör közvetlen megélésével és megelégedésével találkozhatnak. Ott, ahová nem szívesen jár az ember, talán örülhetünk is, ha minél kevesebbeknek tűnik fel a változás – az például, hogy a szirmai Halom utcai orvosi rendelőben kicserélték az ablakokat, a villamos- és szennyvíz-hálózatot, az épületet leszigetelték, és napelemeket is telepítettek rá. Hasonlót mondhatnánk a görömbölyi Bacsinszky utca 1. szám alatti praxisoknak helyet adó épületről is, mely a padlótól a plafonig 140 millió forintos, az Európai Unió által biztosított támogatással újult meg az elmúlt évben.
S hogy egyebet ne említsünk: a Dózsa György és a Szeder utcai, illetve a Stadion Sport Tagóvodák korszerűsítési projektjeiről, az intézményeknél felépült új tornatermekről és csoportszobákról kérdőjeles, hogy Miskolc mekkora hányada értesülhetett. A szakaszos útfelújítások, a padkák kicserélése, a buszmegállók rendbetétele, a szociális és kulturális intézményekben véghez vitt infrastrukturális fejlesztések pedig végképp nem meglepő, ha csak szórványos visszhangra találnak.
Habár ezekben a hetekben a „Gondozott és Zöld Miskolc”-program keretében a forráspénzek egyik leglátványosabb felhasználását végzi a Városgazda, amikor a belvárost, a Népkertet és a Hejőligetet veszi kezelésbe – lapunk az elkövetkező időszakban igyekszik a járókelőkhöz ennél is közelebb hozni mindannyiunk TOP-os beruházásait.
