Hány fiatal hagyná ott a szülői házat?
A tavalyihoz képest kedvezőbb környezet várja a hitelfelvevőket az idén az inflációs nyomás csökkenésének és a kamatok mérséklődésének köszönhetően, ez pedig lehetőséget teremt a költözést tervező fiatalok számára a lakóingatlan-vásárlásra. A K&H ifjúsági index szerint a múlt év negyedik negyedévében a 19-29 éves fiatalok 57 százaléka élt saját lakásban, a fennmaradó 43 százalékuk a szülőkkel lakott - tájékoztatta szerkesztőségünket a K&H sajtóosztálya.
„A következő időszakban, rövid vagy hosszú távon egy részük megjelenhet lakásvásárlóként, lakáshitel-felvevőként a piacon. A kutatás eredményei szerint azonban jelentős eltérések vannak a körükben” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketing vezetője.
A szülőkkel élő fiatalok mindössze 26 százaléka mondta azt, hogy a lehető leghamarabb távozna a „mamahotelből”. A nyugati megyékben élők körében jellemző a legkevésbé ez a hozzáállás, az ottani fiatalok mindössze 11 százaléka lépne minél gyorsabban, az ország többi részében a fiatalok harmada számol ezzel a forgatókönyvvel. A többség, a saját lakással még nem rendelkező fiatalok 64 százaléka már napirendre vette a költözést, de ezt nem tartják sürgősnek, valamikor a későbbiekben szánják rá magukat. 10 százalék ugyanakkor elégedett a mostani helyzetével a szülői lakásban. A szülői házból a lehető leggyorsabb távozást tervező fiatalok mindössze alig több mint ötöde – 21 százaléka – tartja reálisnak a lakásvásárlást, 52 százalékuk bérelt lakást nézne magának, 10 százalékuk pedig valamelyik rokon tulajdonában lévő lakóingatlanban folytatná az életét.
Lakásvásárlást, de miből?
„A költözési tervek mellett a kutatás megvizsgálta azt is, hogy a 19-29 éves korosztály valamennyi tagját nézve hányan terveznek lakásvásárlást három éven belül. A végeredmények szerint év végén 19 százalékuk válaszolt igennel erre a kérdésre. 2020 óta nem mértünk 20 százalék alatti részarányt, továbbá 2023-ban éves szinten is fokozatos csökkenés történt: a tavalyi év első három negyedévében 28, 25, illetve 20 százalékos volt az arányuk. Ez a visszaesés vélhetően a tavalyi bizonytalan gazdasági környezettel és a magas kamatokkal magyarázható” – tette hozzá Árva András.
A következő három évben lakásvásárlásra készülő fiatalok alig több mint negyede, 28 százaléka saját erőből finanszírozná ezt a beruházást, míg a többség, vagyis az érintettek 72 százaléka, kisebb-nagyobb hitel segítségével oldaná meg. Ezen belül 25 százalékuk fedezné a lakásvásárlást felerészben kölcsönből, 20 százalékuk esetében pedig a nagyobb részt adná a lakáshitel. Árva András hozzátette: január végén - február elején a K&H-nál elérhető 10 millió forintos, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatrögzítésű piaci lakáshitelek havi törlesztőrészlete 75 ezer forint volt, a zöld lakáshitel esetében pedig ugyanez 72 ezer forintot tett ki.
Ifjúsági index
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma plusz, minusz 5,7 százalék. Az adatfelvétel tavaly november közepén történt.
