Október 1-jét, a zene világnapját egy nagyon fontos Bartók-programmal ünnepli meg a Bartók Plusz Operafesztivál: a „Bartók titkos színháza” című est Bartók Béla hangszeres műveinek zenei világát a színház és a mozgásművészet eszközeivel értelmezi. A Színház és Filmművészeti Egyetem végzős rendező-koreográfus hallgatói Horváth Csaba táncművész-koreográfus és Selmeczi György zeneszerző irányításával Bartók emblematikus zongoraműveiben tárják fel a drámai motívumok egész sorát, egy-egy lehetséges történet kibontását a hangjegyek sokak számára titokzatos világából.

– Az előadás terve későn jutott el hozzánk nyáron ahhoz, hogy abból egy jól megszervezett produkciót tudjunk a fesztiválra létrehozni. Ezért úgy határoztunk, hogy ezt a külön figyelemre méltó kamarazenei-színházi előadást nem a nyári programdömpingben fogjuk bemutatni, hanem a két fesztivál közötti időszakban . Így nem dugjuk el a fesztivál szuperprodukciói közé, mert ez művészi színvonalát és értékét tekintve bizony megérdemli a reflektorfényt. – fogalmazott Kesselyák Gergely fesztiváligazgató.

„Bartók titkos színházában” bartóki zeneművek részletei szólalnak meg színpadi performansszal kísérve: a 3 burleszk, a Szabadban, az Allegro Barbaro és a Két román tánc, valamint részletek a Gyermekeknek című ciklusból. –A jeleneteket végzős rendező-koreográfus hallgatók állították össze, így előfordul, hogy egy adott darab rendezője a másik darabban táncol.

– Az a kiinduló gondolatmenet, hogy minden zeneműben van egy dramaturgia, egy belső szervező erő, amely mentén összeáll egy zenemű. Ez a szervező dramaturgia – ha megfigyeljük egy-egy szerző életművét – mindenkinél más, mindenkinek megvan a maga saját belső színháza. Bartók „belső színházát” pedig Horváth Csaba és Selmeczi György igen jól ismeri – részletezte a fesztiváligazgató.

Bartók viszonya a színház világához igen ambivalens. Noha három csodálatos színpadi művet komponált, szemérmes és tartózkodó alkata sosem engedte igazán közel a színpad olykor harsány világához. Rendkívüli érzékenysége, kifinomult formakezelése, bámulatos ritmikai és melodikus invenciója azonban csaknem minden művében sugallja a dráma, a drámai elem jelenlétét. Ez némelykor látványosan, képszerűen mutatkozik, máskor „csupán” az alkotás mélyebb rétegeiben jelentkezik.

Minden ünnepnek van egy előestéje, így a zene világnapjának is.

– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy több olyan produkciónk is volt – idén három –, amelynél a műsorhirdetés után egy-két napon belül elkelt az összes jegy, és így vélhetően sokan lemaradtak az előadásról – emelte ki Kesselyák Gergely. – Ezek sorába tartozott Bősze Ádám előadása is, amit most azoknak ajánlunk, akik kiszorultak a nyári stand-up produkciójáról.

Bősze Ádám előadása gyökeresen különbözik a megszokott stand-up comedyktől. Alapvetően a klasszikus zenéhez, tágabb értelemben a kultúrtörténethez kapcsolódó tréfák hangzanak el, de nem áll távol az előadótól az önironikus abszurd humor sem. Bősze Ádám igényes a nyelvi és a szakmai kérdésekben, éppen ezért külön élvezettel gyűjti a saját és a mások bakijait. S hogy ne csak a fiók és a digitális felvétel őrizze ezeket a gyöngyszemeket, az előző évben megszületett az első, #szeretnekahallgatók stand-up. Majd folytatásaként a Bő szekund (szolmizálva: dó-ri), amit hangzó formában is intonált a nagyérdemű előtt a szerző – olvasható az Operafesztivál 2019-es Fesztiválnaplójában.

Bő szekund 2.0 – Bősze Ádám zenei stand-up

Időpont: szeptember 30., 19.00

Helyszín: Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínház

Bartók titkos színháza – színpadi fantáziák Bartók Béla hangszeres műveire

Időpont: október 1., 19.00

Helyszín: Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínház