Ugrás a tartalomra

Jelen a lélek az épületeiben – Miskolcra érkezett Rudolf Mihály tárlata

minap.hu
Utoljára módosítva
2024. szeptember 17. kedd 20:56
A humanista szemléletű építész valódi közösségépítő, akit életében és hivatásában a lélek erősít. Ez teszi őt hitelessé a szakrális épületek tervezésében és rekonstrukciójában. Jelenleg az egri székesegyház rekonstrukcióján dolgozik.
A Lélekjelenlét című tárlat keddtől megtekinthető. Fotó: Mocsári László

Ahogy arról olvasóink értesülhettek, látványos nyitókoncerttel indult útjára múlt péntek este a szakrális művészetek fesztiválja városunkban. A nagy érdeklődésre számot tartó, tíz napos II. Miskolci Ars Sacra Fesztivál célja a keresztény szellemiség és béke üzenetének közvetítése ökumenikus szellemben. Ennek jegyében Budapest, Tokaj, Kassa után városunkban is bemutatták az Ybl-, Kós Károly- és Pro Architectura díjas építész, akadémikus munkásságát. 

Rudolf Mihály pályája Miskolcon indult az 1970-es évek legvégén, s máig ott folytatódik. A Miskolci Építész Műhely (1978-1990) tagjaként kezdte pályáját, a műegyetemi építészhallgatók csoportjában, akik egyetemi tanulmányaik után együtt kívántak dolgozni és élni. Vonzotta az építészek „Kollektív Háza" (ahol sok fiatal szakember együtt élt, lakott), s Plesz Antal hátrahagyott műhelye: Bodonyi Csaba és Ferencz István irodája. Vonzotta a Miskolci Grafikai Műhely, az Újzenei Stúdió – ezeket távolabbról szemlélte – és a Miskolci Építész Műhely, melynek tagja lett.

A Lélekjelenlét című tárlaton összesen száz tabló és mintegy ötven makett mutatja be Rudolf Mihály építész munkásságát, egyúttal mestereinek, tanárainak és kollégáinak emblematikus épületeit. A tárlat során a projektek bemutatásakor restaurátor, képző- és iparművészek tervei, tárgyai és alkotásai egészítik ki az építésztablókat és maketteket. Az eredeti kiállítási anyag egy része érkezett most meg Miskolcra a fesztivál alkalmából.

Még több fotóért kattints a képre!

Miskolc szólította

Rudolf Mihály a Miskolci Építész Műhely immár negyedik generációja tagjaként ma is sok fiatalt indít el a pályán, érzékennyé teszi látásmódjukat a szervesen egymásra épülő történelmi korokra, a hely szellemének kutatására. Példát ad arra, hogy hogyan lehet a hagyományt szeretetteljesen újraalkotni, és hogy milyen fontos a részletek kidolgozása.

A kiállítást megnyitó Bodonyi Csaba felidézte: Rudolf Mihály kezének nyomát viseli Miskolcon az Avasi Református Templom, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség temploma, a Nyilas Misi Ház és az 1999-ben újjáépített Deszkatemplom is. Az Ybl- és Széchenyi-díjas építész szerint a „hittel áldott alkotó” humanista attitűdje révén nyerhette el az egyházak bizalmát, s alázatosságával találta meg magát a templomépítészetben.

Öt ősi településközpont (Diósgyőr, Miskolc-Avas, Sárospatak, Füzér és Tokaj) kultúrtörténete, térképeinek rajzolata, az utcák hálózata, azok időbeli változásai, várai és minden egyes épülete érdekli. Korábban Sárospatak magterületének fejlesztésébe, pár éve Füzér Felsővárának rekonstruálásába, majd Tokaj tanácsadó főépítészeként a város fejlesztésébe vágott bele – immár sajátnak mondható kialakult tervezési módszerével.

Miskolc két magterületének általa javasolt fejlesztését 2002 után vezette be a város köztudatába. Ez volt témája doktori értekezésének 2007-ben a Pécsi Egyetemen. Pro Architektúra díját 2000-ben kapta a Miskolc-tetemvári deszkatemplom belső rekonstrukciójáért. Majd 2004-es Ybl-díjának vezérépülete a Miskolci Egyetem négyszáz fős előadója volt.

A hit sarokköve 

A Városháza aulájában kedd délután megnyílt tárlaton Veres Pál köszönetet mondott a mindennek megvalósulását biztosító Magyar Művészeti Akadémia miskolci területi munkacsoportjának, egyúttal örömmel konstatálta, hogy az Ars Sacrán a megannyi művészeti ág mellett az építészet is hangsúlyos szerepet kap. A polgármester szerint Rudolf Mihály gondolatai úgy öltenek testet egy-egy alkotásában, hogy azok akár több évszázadra is meghatározhatják a város arculatát.

Végezetül Juhász Ferenc plébános, mint jó barátja is, méltatta Rudolf Mihály munkásságát. Ahogy a pasztorális helynök megállapította: a szakrális épületek esetében sokkal nehezebb valamit felújítani, mint valami teljesen újat alkotni, ugyanis az akkori és a mostani korból is meg kell ragadni valamit az újraalkotónak.

Az eseményt megelőzően a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában „A szakralitás szegletkövei” címmel egész napos tudományos konferenciát tartottak, ahol a fent idézett személyeken kívül számos prominens szakember is felszólalt még.

A megnyitón a Fazekas Gyermekkar működött közre. A tárlat a fesztivál időtartamánál is tovább, egészen október 7-ig látogatható a Városháza aulájában.

További hírek

Olvasnivaló