Mint arról korábban beszámoltunk, a város kiállítási kínálatának erősítése, a látogatószámok növelése, a múzeumlátogatás minőségének emelése céljából indult el néhány esztendeje a Herman Ottó Múzeum fejlesztése. Mindennek deklarált célja a múzeum Görgey utcai központi épületében egy, a kulturális örökségre alapozott turisztikai attrakció kialakítása volt – emlékeztetett a bejáráson Szolyák Péter. 

A múzeumigazgató a Miskolc Televíziónak felidézte továbbá, hogy az 1899-ben alapított intézmény egészen 1979-ig a Papszer utca 1. szám alatt működött. A Görgey Artúr utcán található épületet eredetileg 1953-ban adták át mint pártházat. Ugyanakkor – taglalta érdeklődésünkre a szakember – a 2013-ban megnyitott Pannon-tenger Múzeum az elmúlt évtizedben az intézmény egészét fémjelző, meghatározó attrakcióvá emelkedett.

A Herman Ottó Múzeum 125 éve gyarapodó gyűjteményeiben több mint háromszázezer, egyedileg nyilvántartott műtárgy és dokumentum található.

Veres Pál az eseményen hangsúlyozta: habár eredetileg az előző városvezetés tervei alapján indult meg a felújítás, tartalmában és kivitelezésében is komoly módosításokat kellett végrehajtania a 2019 ősze után felálló városvezetésnek – sőt, az építőipari árak miatt jelentős költségnövekménnyel kellett számolniuk. A polgármester szerint azonban mostanra minden adott ahhoz, hogy valóságos közösségi térként funkcionáljon az új épületszárny, ami a szomszédos Kálvária-domb bevonásával akár szabadtéri előadásoknak is helyet adhat majd.

A fejlesztés eredményeképpen a múzeum épülete egy kétszintes kiállítótérrel bővült. Az új épület földszintjén egy új, innovatív, interaktív elemekkel rendelkező, műtárgyak számára méltó környezetet biztosító képtár valósult meg, ahová a Petró-gyűjtemény és a Kövesi-gyűjtemény költözik majd. Az emeleten olyan képzőművészeti látványosság várja a közönséget, amelynek anyaga a miskolci múzeum gyűjtésének eredményeként állt össze. A „Miskolc anno” című kiállítás alapvetően képzőművészeti jellegű, ám azon a témakörhöz kapcsolódó tárgyi emlékeknek (cégérek, kapurácsok) és dokumentumoknak (idegenforgalmi kalauzok, képes levelezőlapok) is szerepelnek.

„A titkos és a publikus” nevet viselő kiállítás két műgyűjtő képzőművészeti gyűjteményeit mutatja be. Kövesi István és Petró Sándor kollekcióján keresztül a látogatók a magyar nemzeti festészet remekműveivel találkoznak. A tárlat olyan rangos magyar művészek neveit sorakoztatja fel, mint például Lotz Károly, Perlmutter Izsák, Gulácsy Lajos, Koszta József, Rippl-Rónai József, Csók István, Egry József, Czóbel Béla, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos és Szőnyi István.

Az új épület első emeletére pedig egy hiánypótló és régóta megvalósulásra váró, interaktív elemekkel rendelkező helytörténeti állandó kiállítás kerül majd „Miskolci történetek” címmel. A jelentős kultúr- és művészettörténeti értékeket képviselő műtárgyak egy egyedi, élményközpontú megközelítésben mutatják be a megújult múzeumban.
Amellett, hogy a mostanra szűkössé vált főépületben komfortosabb lesz a munka, az új épületrész funkciójából adódóan felszabadul az eddigi képtár helye. Időszakos kiállító teremként funkcionál majd tovább képzőművészeti és egyéb tematikájú tárlatok számára. A fejlesztés eredményeként egy komplex, történeti hagyományokra alapozó, ugyanakkor 21. századi élménytér jön létre, valamint bővülnek a múzeum program- és kiállítás-szervezési lehetőségei.

1

A miskolci polgármesteri hivatal Pályázati Főosztályának főosztályvezetője stábunknak kifejtette: 2014-ben fogalmazódott meg először a beruházás ötlete, az akkor elkészült terveket többször átalakították és módosították. A végső tervek 2019-ben kapták meg az engedélyt, majd el is indították a kivitelezést. 2020-ban adták át a beruházónak a területet. Miklós Viktor elmondta: a megbízott vállalkozó rövidesen leszállítja a kiállításhoz szükséges eszközöket és bútorokat, hogy megindulhasson a kiállítási darabok telepítése is – így aztán jövő év márciusában mindenki számára megnyílhat a 125 éves intézmény újdonsült kiállítótere.