Ugrás a tartalomra

Két miskolci szervezet is a Civil Díj 2022 jelöltjei között

Király Csaba
Utoljára módosítva
2022. május 10. kedd 13:53
A nonprofit szféra egyik legjelentősebb szakmai elismerése a Civil díj. Idén a Dialóg Egyesület a közösségi gyűléssel, a Szimbiózis Alapítvány pedig a Baráthegyi Kincsestár miatt esélyes arra, hogy elnyerje a NIOK Alapítvány által létrehozott címet.

A közelmúltban jártam az ArTTér legutóbbi eseményén, ahol az önfeláldozás és az áldozathozatal fogalmait tárgyalták ki a résztvevők. Egyikük, Jakubinyi László azt mondta, hogy az önfeláldozás egy problémával indul, a segítő szakma esetében pedig abban rejlik, hogy nincs presztízse a tevékenységüknek, sem megbecsülésük.

Ők mégis igyekeznek az adott problémára reagálni és megoldani azt: „a megbecsülésüket áldozzák fel az ügy oltárán” – ahogy fogalmazott.

Mivel valóban ritkán ismerik el a nonprofit szféra szereplőinek a tevékenységét, éppen ezért roppant fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Civil díj. A NIOK Alapítvány és a Civil Iránytű Alapítvány együttműködésében, az ERSTE Bank támogatása mellett lebonyolított pályázat az egyik legrangosabb díj, amit civil szervezet kaphat az évben.

A szervezők így definiáljak a díjat: céljuk „felhívni a figyelmet azokra a civil kezdeményezésekre, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el, összefogást generáltak, változást indítottak el, különösen innovatívak, vagy jó példával szolgálnak a többi civil szervezet számára, és a díjazással ismertséget és elismertséget ad nekik”.

Nagy hatású közösségi gyűlés

Minden évben több kategóriában nevezhetnek a civil szervezetek, a jelölteket és a győzteseket pedig szakmai zsűri választja ki. Idén két miskolci projekt is bejutott a döntőbe.

A Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület a DemNet Alapítvánnyal és a város önkormányzatával közösen valósította meg tavaly a levegőminőség kérdését taglaló első miskolci közösségi gyűlést. A legnagyobb hatású projekt kategóriában nyerhetik el a Civil díjat 2022-ben.

Csere Áron János, a Dialóg Egyesület elnöke; Fotó: Juhász Ákos

Csere Áron János, a Dialóg Egyesület elnöke elmondta, hogy megtiszteltetés számukra a jelölés és maga a projekt is, amivel ezt kiérdemelték. Hiszen Budapest után az első vidéki városként Miskolcon szerveztek közösségi gyűlést, ami a részvételi demokrácia egyik fontos eszköze.

Arra is kitért, hogy szerinte azért nagy hatású a projekt – utalva a kategóriára, amiben a díjért versenyeznek –, mert a fővároson kívüli régiókat, főként Kelet-Magyarországot sokszor a lemaradottsággal azonosítják. A közösségi gyűlés erre rácáfol, akárcsak az, hogy a város aktívan dolgozik a részvételi demokrácia átvételén, ami egy Nyugat-Európában már többszörösen bevált modern, demokratikus módszer.

A Baráthegyi Kincsestár mint sikeres társadalmi vállalkozás

A cikk elején Jakubinyi László gondolatait idéztük, aki a Szimbiózis Alapítvány kuratóriumi elnöke. A fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetet a legjobb társadalmi vállalkozás kategóriájában jelölték Civil díjra.

Jakubinyi László az említett ArTTér-beszélgetésen; MiNap-archív; Fotó: Juhász Ákos

A jelöléssel kapcsolatban elmondta, hogy azért örültek neki nagyon, mert a civil szakma választotta be őket a döntőbe. Idén pályáztak először és már azt nagy eredménynek tartják, hogy a több mint száz jelentkező közül továbbjutottak.

Roppant érdekes egyébként maga a fogalom: a társadalmi vállalkozás. A nonprofit szervezetek Magyarországon legnagyobb részt pályázati finanszírozásból tartják fent magukat, esetleg némi adományból, aminek idehaza nincs túl nagy kultúrája. Pár éve kezdett el terjedni egy alternatív önfinanszírozási forma, amelynek értelmében olyan bevételszerző tevékenységet végeznek a civil szerveződések, amely valamilyen módon illeszkedik a profiljukba.

Télűzés a Baráthegyi Majorságban; MiNap-archív; Fotó: Juhász Ákos

Ebben mindig jó példával járt a Szimbiózis Alapítvány. Gondoljunk csak az egykori Batyu-téka étteremre, vagy magára a Baráthegyi Majorságra. Most a Baráthegyi Kincsestár kapcsán ismerhetik el őket.

Jakubinyi Lászlótól megtudtuk, hogy tudatosan indultak el ebbe az irányba a fentebb említett okok és az egyre csökkenő pályázati lehetőségek miatt. Egy idő után már kifejezetten arra a célra igényeltek forrásokat, hogy társadalmi vállalkozásokat hozzanak létre. Az elnök kihangsúlyozta, 232 embernek utaltak bért a februári munkájukért.

„A 80 százalékuk rendelkezik valamilyen papírral, ami miatt a normál munkaerő-piacon nehezen tudnának elhelyezkedni” – hívta fel a figyelmet arra, hogy a társadalmi vállalkozás nem csupán a szervezeti önfenntartás, de a munkahely biztosítása szempontjából is hasznos kezdeményezés. Ez pedig több szempontból is nagyon fontos tényező.

A kategóriákon belül szakmai zsűri dönt majd a győztesekről, azonban hamarosan közönségszavazáson voksolhatunk a számunkra legszimpatikusabb kezdeményezésre. Amint ez elérhetővé válik, hírt adunk róla.

További hírek

Olvasnivaló