Bő egy hónappal az első miskolci közösségi gyűlés vége után a legidősebb Vera néni és a legfiatalabb Marci átadták a hét javaslatot a városvezetőknek. Az eltelt idő alatt összegezték és kidolgozták a szakemberek, illetve hivatalos formába öntötték őket.
A Városháza aulájában egyébként páran megjelentek a korábbi résztvevők közül. Többen azt is vállalták, hogy a város „klímanagykövetei” lesznek, azaz nyilvánosan felszólalnak majd és kampányolnak a klímavédelem és Miskolc levegőminőségének javítása mellett.
A közösségi gyűlés a miskolci önkormányzat, a Dialóg Egyesület és a Demnet Alapítvány együttműködésében valósult meg. Utóbbi szervezet igazgatója, Bördős Éva a résztvevők bátorságáért mondott köszönetet. „Az elején talán ijesztőnek tűnhetett a módszer és a levegőminőség témája is kicsit megfoghatatlan volt – nem tudtátok, hogy mire számítsatok” – fejtette ki, majd hozzátette: „Mégis sikerült!”.
Varga Andrea alpolgármester arról beszélt, hogy egy hosszú folyamat része a közösségi gyűlés és az átvett javaslatok. A cél az, hogy a részvételiség eszköztárát – ide tartozik a közösségi gyűlés is mint módszer – a városvezetés használja és egy részvételi koncepció mentén hatékonyan tudjon együttműködni az állampolgárokkal.
„Ez egy nagyon jól átlátható és használható módszer, amellyel hihetetlenül sok információt tudunk összegyűjteni” – utalt arra az alpolgármester, hogy módszertanából adódóan a közösségi gyűlés biztosítja a transzparenciát, valamint arányaiban nagyon sok ember véleménye ismerhető meg rajta keresztül.
Ez a sokat emlegetett újszerű eljárás illeszkedik abba a hitvallásba, amit Veres Pál polgármester korábban megfogalmazott: „hallgassuk meg a közösség véleményét, legyünk nyitott városháza!” – idézte fel korábban elhangzott szavait.
Köszönetet mondott minden résztvevőnek, majd hozzátette, hogy „alaposan tanulmányozni fogjuk azt a hét javaslatot, amelyeket most megkaptunk feladatként. A lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megvalósítani őket, de ez is csak együtt, közösen lehetséges” – zárta a városvezető.
