A foglalkoztatottság 2010-ben a 20-64 éves korosztályban még csupán 60 százalékos volt, ezzel nem érve el az uniós átlagot, ma már meghaladja azt, a 80 százalék fölötti mutatóval. Ugyanez jellemző a munkanélküliség alakulására, ma Magyarország a hét legjobban teljesítő ország között van Németország és a skandináv országok társaságában - hangsúlyozta az államtitkár.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett nagy beruházások megvalósulásával újra erősödik a munkaerőhiány; ennek kezelése szerinte legalább akkora kihívás lesz, mint tíz év alatt az egymillió munkahely teremtése volt. Czomba Sándor kiemelte: a munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját. Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. 

Státuszukat tekintve legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak - fűzte hozzá az államtitkár. Megjegyezte, hogy sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni - szögezte le.

Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és megjegyezte, hogy további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában. Czomba Sándor a harmadik országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, "úgy, hogy mi hívjuk őket, szabályozott keretek között". Fontos, hogy "tudjuk, honnan, tudjuk, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot" - emelte ki.

Arról is beszélt, hogy jelenleg nagyjából 80 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon, közülük 50 ezer ukrán, több mint 5 ezer szerb munkavállaló, sokkal kevesebben érkeznek egyelőre távoli országokból és jellemzően a központi régióban dolgoznak. "Számuk valószínűleg növekedni fog, a cél az, hogy szabályozott keretek között érkezzenek, ne dörömböljenek az ajtónkon" - erősítette meg Czomba Sándor. (MTI)