Az esemény a klasszikus műveltség és a képzőművészet találkozásának különleges estje volt, ahol a mitológiai történetek a festmények, zenék és irodalmi idézetek révén keltek életre a Herman Ottó Múzeumban.
A program házigazdái, Szabó Attila kulturális menedzser és Békési Gábor irodalomtörténész a múzeum gyűjteményében található és a korabeli mesterek alkotásain keresztül mutatták be, miként ihlette meg az ókori mítoszvilág a különböző korok művészeit. A vetített képes előadás során a résztvevők nem csupán a legendák szereplőivel találkozhattak, hanem azok szimbolikus üzeneteit is felfedezhették a vásznon. A halandóság, a vágy, a bűn és a megváltás örök témáit.
Dionüszosz és Démétér
Az est középpontjában két meghatározó ókori vallási hagyomány, a Dionüszosz-kultusz és Démétér eleusziszi misztériuma állt. Ezeken keresztül az előadók arra keresték a választ, hogyan értelmezték a régiek a természet körforgását, az emberi létezés határait és a halálon túli élet lehetőségét. A hallgatóság betekintést nyerhetett abba is, miként élnek tovább e mitológiai motívumok a keresztény művészetben, ahol például a pogány istenek alakjai szimbolikus formában, új jelentéstartalommal térnek vissza.
Emberi szenvedélyek és isteni eszmények
A bemutatott alkotások között szerepelt Hans Makart Bacchanália, Benczúr Gyula A művésznő álma, Liezen-Mayer Sándor Vénusz és Tannhäuser, Brocky Károly Ceres és Triptolemus, valamint Lotz Károly Ámor és Psyché című festménye. Az előadás során ezek a képek nem pusztán esztétikai élményt kínáltak: történeteiken keresztül kirajzolódott, hogyan lett a mitológia a művészek számára az emberi szenvedélyek és isteni eszmények kimeríthetetlen forrása.
A résztvevők végül egyfajta szellemi utazás részesei lehettek, amely a pogány vallásoktól a keresztény szimbolika világáig vezetett. A vetített művek, a zenei részletek és az irodalmi idézetek egymást kiegészítve teremtettek teljes képet arról, miként élnek tovább a mítoszok a kultúra mélyrétegeiben.
