Augusztus 20. az államalapítás ünnepe, amikor Szent István országépítő munkájára emlékezünk. Az ő tiszteletére tartott megemlékezést és koszorúzást az önkormányzat pénteken Felsőhámorban a Szent István szobornál.

Az ünnepségen Varga Andrea alpolgármester mondott beszédet, amelyben hazánk egyik legfontosabb nemzeti ünnepének nevezte augusztus 20-át.

- Ezen a napon avatták szentté 1083-ban államalapító királyunkat, Istvánt. Augusztus 20. emellett az új kenyér napja is. Nemzeti történelmünkben gyakran helyezték át a hangsúlyt: volt, amikor a szent jobb került a középpontba, volt az alkotmány ünnepe is ez a dátum, de olyan korszak is volt, amikor egyszerűen betiltották. Az ünnep sorsának alakulásánál azonban fontosabb, hogy mi magunk megtaláljuk az üzenetét.

1

Az alpolgármester szerint az államalapítás fontos tanulsága, hogy – felismerve a közösség igényeit – bátorsággal és hittel lehet maradandót alkotni.

- Elődeink, köztük István király letették annak az országnak az alapjait, amelyben ma is élünk, és amit gyarapítani, tovább építeni kötelességünk. Ősi ünnep ez, mint mondtam, többek között az új kenyér ünnepe, ami számomra a munkát, a küzdelmet jelképezi: a szántás-vetést, az esőért való fohászkodást, az aratást, a cséplést, a hántolást, a lisztté való őrlést. Azt a folyamatot, amiből az új kenyér, maga az élet születik.

Varga Andrea elmondta, a mai korra is igaz, hogy vannak jó évek jó terméssel és rossz esztendők, nehéz időszakok.

- Az elmúlt évben megtapasztaltuk, milyen a valódi válság. 30 ezer honfitársunkat vesztettük el. Amikor kellett, azonban mindenki elvégezte a feladatát. Örüljünk most az új termésnek, az új kenyérnek, ünnepeljük államunkat és a közös munkát. Találjuk meg az utat, hogy a jövőben még harmonikusabban élhessünk együtt – fogalmazott az alpolgármester, majd beszéde végén felköszöntötte „születésnapján” Magyarországot,

Ezután az ünnepség résztvevői elhelyezték koszorúikat a Szent István szobornál, Mikolai Vince főesperes, plébános pedig megáldotta, majd megszegte az új kenyeret.