Ugrás a tartalomra

Miskolc és a Csárdáskirálynő

Fedor Vilmos
Utoljára módosítva
2021. április 04. vasárnap 09:14
„Túl sok az árnyék ebben a városban, ezért döntöttem úgy, hogy a fényről fogok írni. Miskolc ezernyi titkát csak elhullajtotta az emlékezet, hogy egyszer újra megtaláljuk őket. Amint felemeljük és markunkban tartjuk, máris fényesedni kezdenek” – írja Miért Miskolc? című kötetében Fedor Vilmos. A lokálpatrióta 63 válaszban indokolja meg, hogy miért szereti Miskolcot.
Német nyelvterületen a színházak a mai napig az eredeti szövegkönyv szerint játsszák a Csárdáskirálynőt

Azért, mert itt született Jenbach Béla, a világhírű Kálmán Imre-operett, a Csárdáskirálynő szövegkönyvének írója. Ott, ahol született, ott szerette meg a színházat – gondolt vissza a kezdetekre. A miskolci teátrumban jó nevű társulatok léptek fel, és ő szinte még gyerekfejjel próbálta kiismerni a színjátszás különleges világát. A karzatról, ahová a diákokat engedték, látni lehetett, hogyan dolgoznak a világítók, hogyan játszik a zenekar, de még a súgót is, aki mindenféle átélés nélkül csak mondta és mondta papírjából az egymás után következő mondatokat. Hamarosan el is döntötte, őbelőle pedig színész lesz. Öten voltak testvérek, és nővére, akivel együtt jártak a színházba, szintén a világot jelentő deszkákról álmodott. Édesanyjuk, akit ők viccesen Róza mamának hívtak, nem tudott mit kezdeni a két színházmániás gyerekével. Majd csak kinövik, gondolta, és úgy tett, mint akit nem érdekel, amikor Ida és Béla a színházból ellesett jeleneteket próbált a hálószoba közepén. Ráadásul a másik három gyerek még nagyokat nevetve élvezte is az előadást. Persze, ha a gyerekek nem látták, még a mama is elmosolyodott egy-egy vicces jeleneten.

A Mindszent utca 12. szám alatti udvarban laktak sokadmagukkal. Már nem is emlékszik, talán három vagy négy család élt ott. Nem volt könnyű az élet akkoriban a városban. A fiatalok közül, aki csak tehette, elment jobb lehetőségeket keresve Pestre, meg más városokba. Az anyjuk mindent megtett, hogy felnevelje, taníttassa az öt gyereket. Apjuk nem lakott velük, másutt talált munkát, és helyette csak a pénzt látták, amit küldött minden hónapban. Olyankor az anyjuk elvitte őket az akkor épülő népkertbe, és édességet vett nekik.

Nővére tanácsára Bécsbe ment, ahol elvégezte a színiakadémiát, és kiválóan megtanult németül. Egy barátja unszolására kezdett librettókat írni az akkor egyre népszerűbb operettekhez. A Csárdáskirálynő nem egész három hét alatt készült el 1915 nyarán, Kálmán Imre Bad Ischlben lévő nyaralójában.

…ahogy haladtunk előre a cselekményben, úgy születtek sorban egymás után a zenék. Megállás nélkül dolgoztunk reggeltől estig. Úgy éreztem, ez az ember kifogyhatatlan a zenei ötletekből. Néha azon kaptam magam, hogy amint elkészültem a zenéhez illő versekkel, már hangosan énekeltem Kálmán Imrével együtt a fülbemászó dallamokat…
Szeptemberben az énekes színészek kiválasztása után kezdődtek meg a próbák. A színházi személyzet gyorsan hírét vitte a darabnak. Sokszor arra lettünk figyelmesek, hogy már ők is énekelnek. Az újságok is beszámoltak róla, hogy egy különleges Kálmán-operettet próbálnak a Johann Straussról elnevezett színházban. A bemutató előtt hetekkel már minden jegy elkelt.

A siker elképesztő volt, olyan, amilyet ő még sohasem élt meg. A három szerzőt, Kálmán Imrét, Stein Leót, meg őt, Jenbach Bélát, Siófok, Lemberg és Miskolc szülötteit, felállva ünnepelte a közönség.

A második világháború kitörése után feleségével évekig a bécsi Kaunitzgasse közeli pincében bujkáltak, ahonnan Jenbach Bélát 1943 januárjában kórházba kellett vinni. Utolsó stádiumban lévő gyomorrákban halt meg január 21-én.

1871-ben, Miskolcon született Jakobovits (Jacobowicz) Béla néven a Mindszent utca 12. számú házban. Itt végzi iskoláit, s itt fedezi fel a színházat is, mely örökre rabul ejti. Nővére javaslatára 1889-ben, tizennyolc éves korában Bécsbe utazik, és jelentkezik a színiakadémiára. Itt változtatja meg nevét is. Egy idő után felhagy a színészettel, és az akkor népszerű műfaj, az operett számára ír librettókat. 1915-ben mutatják be Bécsben a Csárdáskirálynőt, melynek szövegkönyvébe Jenbach szülővárosa nevét is beleírta. Német nyelvterületen a színházak a mai napig az eredeti szövegkönyv szerint játsszák. Az utolsó jelenetben háromszor hangzik el Miskolc neve. Még négy világhírű operett szövegkönyvét írta. A kék Mazúrt, a Hollandi menyecskét, a Paganinit és a Czárevicset. Bécs Hietzing negyedében 1955-ben Jenbachgasse néven utcát neveztek el róla.

További hírek

Olvasnivaló