Mint azt a 24.hu írja: június 29-én meghalt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író. A gyászhírt a gyászoló család a Facebookra kitett közleményében tudatta. Az izomsorvadásos betegségben szenvedő, gyerekkora óta mozgássérült író 2002-ben lett országosan ismert Gergő és az álomfogók című meseregényével. Ezt aztán több folytatás követte, ezen kívül pedig olyan sikeres regénysorozatok fűződnek mint a nevéhez, mint az Ambrózy báró esetei.

"Úgy vagyok összerakva, hogy folyton új utakat keresek. Az intézetben először verset írtam, aztán a kémiába ástam bele magam, utóbb eszperantóul tanultam, majd jött a csillagászat, szereztem távcsövet, fölszereltem a tolószékemre, lefotóztak, bekerültem vele az Ég és Föld magazinba. Végül visszakanyarodtam az íráshoz. Öninterjút készítettem magammal a mozgássérültségről és a magányról, és bár a debreceni házirend tiltotta az ellenőrizetlen levelezést a külvilággal, meggyőztem a gondozómat, Margit nénit, hogy postázza a szöveget a Magyar Ifjúság című hetilapnak. Csodák csodájára lehozták, és küldtek kétszáz forint honoráriumot, ami  akkor komoly pénznek számított. Az intézetvezetés őrjöngött, Margit nénit kirúgták, én két hét tévébüntetést kaptam, vagyis lényegében elzártak a külvilágtól, de nem bántam, az dübörgött bennem, hogy »megcsináltam, megcsináltam, végre rátaláltam az utamra"

– mondta a 24.hu-nak adott 2019-es interjújában az író, akinek  első regénye az önéletrajzi ihletettségű Kucó volt.