Ugrás a tartalomra

A mókusnak jó a város, a természetnek nem annyira

Király Csaba
Utoljára módosítva
2021. szeptember 23. csütörtök 11:49
Egyre többször találkozunk mókusokkal városi környezetben. Ma már nem meglepő, hogy egy parkban, vagy akár csak néhány fa környékén rohangálnak az aranyos kis jószágok dióval a szájukban. Ők könnyebben boldogulnak a lakott körülmények között, azonban ami jó a mókusoknak, annak nem örül annyira a természet többi résztvevője. Szakember segített nekünk megérteni, hogy miért választják a rágcsálók a betondzsungelt az erdők helyett.

A mókusokat mindenki szereti – többnyire –, hiszen picik, szőrösek, és cukin ugrándoznak. Szerencsénkre még erdőbe sem kell menni, hogy megcsodálhassuk őket, mivel egyre inkább beköltöznek az épített környezetbe. Elég nekik egyetlen fa, amire befészkelhetnek és vígan elvannak.

Ezeken túl azért felmerül az emberben néhány kérdés a mókusok városi jelenlétével kapcsolatban, hiszen mégsem annyira érződik ez természetesnek. Vagy mégis? Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferense segített ki minket mókusológiából.

Védett állatról beszélünk, amelyet nappali rágcsálóként definiálunk, de emellett azt is elmondhatjuk róla, hogy a városba költöző fajok közé – lásd még: nyestek, sünök, stb. – tartozik. A szakember úgy fogalmaz, hogy nagyon egyszerű oka van ennek, amit megértünk, ha a mókusok fejével gondolkodunk picit.

Mókus és macska szemeznek
Csak egy erkélyajtó áll a balhé közé

A mókusnak jó…

Sokkal kényelmesebb és biztonságosabb lakott területen mókuskodni, mint kint az erdőben. Egyrészt gazdagabb és állandóbb a táplálékkészlet. Elsősorban gyümölcsöket és terméseket fogyasztanak, ami ugyebár a természetben nem mindig érhető el. Ezzel szemben a városban van több dió, makuka, a szeméttárolók is rejtenek kincseket és az énekesmadarakat is levadásszák, még ha besorolásuk szerint nem is ragadozók. Utóbbiakat a természetben is elkapják, ott azonban nincsenek kihelyezett madáretetők, amik megkönnyítik a dolgukat.

A klíma is kiegyenlítettebb a városban: az éves átlaghőmérséklet magasabb, ami mindenképpen könnyítés. Gondoljunk csak egy kemény téli időszakra az erdőben. A mókus kénytelen azt átvészelni a fészkében és addig sem tud táplálékot beszerezni – hívta fel a figyelmet a problémára a szakértő.

Fontos még, hogy kevesebb ragadozónak válhat prédájává az épített környezetben. Illetve: könnyebb párosodni. Az erdőben nagyobb területet fed le a mókuspopuláció és ez bizony azt is magával hordozza, hogy nehezebben találnak párt.

Mókus dióval
Összeszedik a városi diót

… a természetnek nem annyira jó

Bakó Botond szerint valóban jobb a mókusnak a városban, azonban az ökoszisztéma számára nem annyira előnyös, ha elhagyja a faj az erdőt. Vegyük például, hogy az ínségesebb időkre készülve az erdőben összegyűjti és elraktározza az ételt – amiről aztán néha elfelejti, hogy hova tette.

A természet ebből profitál, mert a fák szaporodását segítik a széthordott makkok. Fontos a szerepük az erdő megújulásában és elősegítik annak genetikai felfrissülését is.

Néha pedig a fán henyélnek...

Könnyen alkalmazkodik a változásokhoz

Érdekes tévhit egyébként, hogy a mókusok odúban laknak. A szakértő felhívja rá a figyelmet, hogy ez nagyjából a halálos ítéletüket jelentené, mert jön egy ragadózó, a kisjószág bemenekül a házába, majd amikor oda dugja be éles fogakkal kibélelt fejét az ellenfél, hősünknek már nincs hová menekülnie onnan… Ezért inkább gallyfészkeket építenek a fák lombkoronájában.

Nyilván ezt elég strapabíróra építik, de ha jön egy nagyobb vihar, ami leveri a családi otthont, vagy mondjuk maga a fa sérül, akkor sem esnek kétségbe. Könnyen találnak új helyet, egyedül az új fészek építésével kell bajlódniuk. Bakó Botond szakmailag ezt a készséget úgy hívja, hogy „széles az ökológiai tűrőspektruma”. Ez azt jelenti, hogy élőhelyhez, táplálékhoz és a veszélyekhez is sikeresen alkalmazkodik.

Amit viszont nem tudnak megszokni, az az autóforgalom. Ritkán vannak földközelben, azonban a párzási időszakban a fa körül járják el násztáncukat és ez azt eredményezi, hogy nagyon magas arányban gázolják őket halálra. A Vadonleső applikáción keresztül egyébként mi is jelölhetjük, hol láttunk mókust (meg 17 egyéb védett állat- és növényfajt), ami segíthet az elővigyázatosságban.

Mókus Miskolctapolcán; MiNap.hu-archív; Fotó: Juhász Ákos

Nézni lehet, de ne nagyon etessük

Ha mókus van a környékünkön, előszeretettel kap el minket a hév, hogy gondoskodjunk róla, ezért diót, mogyorót, egyebeket rakunk ki neki. Ezt több okból sem javasolja a szakember. Egyrészt hizlalnak a magas olajtartalom miatt. A természetben időszakosan érhetőek el, úgyhogy ott nem jelent gondot, amikor ezeket majszolják. Nehezebben mozognak, könnyebben elkapja a testes mókust a macska.

A másik, hogy a kikészített magokra könnyen rárepülnek az énekes madarak is, amik így kiszolgáltatottá válnak a veszélyeknek – például a mókusoknak. Bakó Botond azt javasolja, hogy tanulmányozzuk és figyeljük meg a környezetünkben élő példányokat, de ne avatkozzunk be az életükbe.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

-
Miskolc és környéke