Néhány nappal ezelőtt tette közzé az egyik ingatlanközvetítő portál a hirdetést, mely szerint eladóvá vált egy nagy múltú művelődési ház Miskolcon. Mint írják, az épület hasznos alapterülete több mint 1900 négyzetméter; két részből áll, az utcafronti részt 1936-1940 között, a másodikat - amely az eredeti épület mögött található - az 1960-as években építették. Az ingatlanban egyebek mellett klubhelyiség, 300 fő befogadására alkalmas színháztér, könyvtár, balett-, olvasó- és ifjúsági terem is helyet kapott. 

A hirdetés szerint a művelődési ház műszaki állapota megfelelő, de részleges felújításra szorul. Nagyobb beruházású felújítás 2010-2015 között történt, a meglévő palafedésű tető megtartása mellett, bitumenes zsindelyfedést kapott az épület. Ekkor cserélték le a régi nyílászárókat is műanyag, hőszigetelt üvegezésű ablakokra.

A képekből gyorsan kiderül, hogy a Bartók Művelődési Házról van szó. A korábban „Vasas otthonként” ismert épületet 1936-ban kezdték el építeni az Andrássy Gyula utcán egy munkásotthon helyére. A művelődési ház homlokzata mit sem változott az utóbbi több mint nyolcvan évben.  

„A bejárat láttatja a belül tágas előcsarnokot, a fölötte kialakított ötszáz fős nagytermet. Az épület közadakozásból készült el, s énekkarnak, színjátszóknak, mozgalmi rendezvényeknek éppúgy helyet adott, mint a 17 000 kötetes könyvtárnak. 1955-ben, a Bartók-év tiszteletére került fel az új név a bejárat feletti homlokzatra: „Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Háza”. 1959-ben a kohászati üzemek pénzén teljesen felújították, s a telken új épületszárnyat emeltek. 1964-ben a Bartók Béla és a Szinvavölgyi Művelődési Házat egyesítették, s ekkortól Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház lett az új név” – mutatta be Dobrossy István lapunk Akkor és most rovatában még 2012-ben az épületet. 

Az ingatlan a Vasas Szakszervezeti Szövetség tulajdonában van, napjainkban a Bartók Béla Művelődési Ház egyesületként működik az 1940-ben átadott épületben​​​​. Mint honlapjukon a művházról írják, az „építését követően az ezredfordulóig tevékenysége és működése szorosan kötődött a Diósgyőri Kohászathoz és az ott dolgozókhoz. A második világháborút követően Miskolc város kulturális történetének meghatározó intézménye volt. Az itt foglalkoztatottak kerültek át a város újonnan épült művelődési házaiba, városi, megyei művelődési osztályra”.

A Győri kapu és Újdiósgyőr határán elhelyezkedő épületet potom 125 millióért hirdetik, így aki lát benne fantáziát, már 65 ezer forintos négyzetméteráron hozzájuthat az ingatlanhoz.