Hármas és négyes hangzatok, partitúraolvasás, szolfézs: csak néhány dolog, amivel tisztában kell lennie azoknak, akik zenekarvezetőnek szeretnének tanulni. Ezek persze csak a jelentkezés feltételei. A diplomaszerzéshez jóval magasabb szintű ismereteket kell elsajátítani.

Nagy Nándor, a helyi teátrum korrepetitora már számos munkájával hívta fel magára a miskolci zenekedvelők figyelmét. Sok egyéb mellett ő írta a Nagy Gatsby táncelőadás a Csongor és Tünde a Micimackó zenéjét és a Miskolci Ars Sacra Fesztivál szignálzenéjét – a Versünnep 2024 győztes dalát. Hangszerelte az Egy életen át című lírai balladát, amiért a Dal 2024 döntőjében szoríthattunk, és egyáltalán nem utolsó sorban ő szerezte a Miskolc TV hírműsorának, a Msikolc Mának főcímzenéjét. Nagy Nándor nemrégiben úgy döntött, zenekarvezetőként is kipróbálja magát.

– A koronavírus világjárvány időszakában szerettem volna valami új dologgal foglalkozni. A Bartók Béla Zeneművészeti Kar oldalát böngészve láttam meg, hogy zenekar – és kórusvezető előadóművész szakot indítanak. Ez a terület mindig is érdekelt – a klasszikus illetve a szimfonikus zene– így belevágtam – mesélt az indulásról a minap.hu-nak a zeneszerző, aki külön tanárhoz is járt a sikeres felvételi érdekében.

A Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium szimfonikus zenekarának vezetője, Báthori Lóránt készített fel.

A zeneszerzői múltam miatt sok mindennel tisztában voltam, de néhány dologra – mint a különböző zenei kulcsok és transzponáló hangszerek olvasása – nagyobb hangsúlyt kellett fektetni.

Nagy Nándor szerint a felvételi megegyezett a zeneakadémia felvételijével: Beethoven I. szimfónia (C-dúr op. 21), Schubert 8 „Befejezetlen” ( h-moll D. 759)  szimfóniája, valamint Mozart Kis éji zene K.525.

A képzés alatt elsőként manuális és irányításbeli technikákat sajátított el. – Bartal László irányítása alatt először népdalokat kellett vezényelni, hogy megtanuljam a különböző egyszerűbb metrumokat ütni. Aztán kisebb részleteket tanultunk a nagy mesterek műveiből, később teljes tételeket, majd egész szimfóniákat. Kicsit túlmozgásos voltam az elején, ezen kellett leginkább dolgozni: elindult a zene, és én túlreagáltam a mozdulataimmal, ami sokszor nem szerencsés, mert a túlzott kifejezés a zenekar számára félreérthető lehet.

Azok, akik nincsenek tisztában egy karmester feladatával, gyakorlatilag egy pálcával vaktában hadonászó embert látnak. A mozdulatoknak azonban megvan a jelentősége - mondta.

Megtudtuk azt is, hogy az együtt zenélés alapja tulajdonképp a zene belső lüktetése. Ezt minden résztvevő zenésznek egyformán kell éreznie, hiszen egy másodperc töredéknyi eltérés már ronthat a minőségen. Ezért van szükség egy vezetőre, aki karaktert ad a műnek. A jobb kéz meghatározza tempót, a metrumot, bizonyos mértékig a ritmust és a dinamikai árnyalatokat. Így segíti a zenészt a kottában való eligazodásban. A bal kéz jelzi a belépések pillanatát, a zenei irányokat, vibrátókat, artikulációt, intenzitást. Emellett befolyásolja a zenekart a karmester test beszéde, arckifejezései, amik tükrözhetik a különböző karaktereket, kifejezést. A mértéktelen mimika és túlmozgás viszont elveheti a zenészek és a karmester figyelmét is a játékról.

– Nehéz, összetett feladat: különböző dimenziókban kell látni a partitúrát. Vannak olyan dolgok, amiket nem muszáj inteni, de ha egy bizonyos hangszercsoport régóta nem játszott, azt inteni kell, mert ők nem partitúrából játszanak – mondta a zenekarvezető, aki konkrét példával szemléltette a folyamatot.

– Hogy érthető legyen, például egy fuvolista elé nem lehet százötven oldalas kottaanyagot tenni, mert nem az ő dolga mindegyik hangszercsoportra figyelni. Előtte csak a saját szólama van. Muszáj számolni az inertiával, vagyis a tehetetlenség törvényével - tette hozzá.

Nagy Nándor szerint fontos, hogy a karmester alapos, elemző módon ismerje a partitúrát, az adott zeneszerző és a kor stílusát, a zenekari hangszerek tulajdonságát, játékmódját és e játékmód alapvető szakkifejezéseit, hogy saját elképzeléseit az egyes hangszeresekkel meg tudja értetni.

– Előre kell gondolkodni és mutatni, kifejezni, a zenei folyamatokat és nem utolsó sorban impulzusokat adni a zenészeknek. Ennyi ember irányítása komoly figyelmet igényel – fogalmazott a korrepetitor, aki júniusban sikeres diplomakoncerten vezényelte a Miskolci Szimfonikus Zenekart: Beethoven Coriolan Op.62 nyitányát és Mozart No. 25 „kis” g-moll  szimfóniáját adták elő.

A vizsga után pedig Nagy Nándor lett a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar zenekar- és kórusvezető előadóművész képzésének első végzős hallgatója.