Negyven év Selmecbánya és Eperjes hagyományait ápolva
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1981-ben az ország negyedik jogi karaként jött létre, akkor még intézetként. A mai dékán, Csák Csilla az első női vezető a szervezet történetében és kapcsolata az intézmény jogászképzésével egészen 1985-ig nyúl vissza, amikor megkezdte itt tanulmányait. Diplomaszerzése után – rövid bírósági kitérőt követően – oktatóként helyezkedett el az ME-ÁJK-n. A tudományos ranglétrát végigjárva végül 2018-ban lett a kar dékánja. Ez a pályafutás, amely közel egyidős a karral, jó rálátást biztosít a miskolci egyetemi szintű jogi oktatásra.
Negyvenéves jubileumról beszélünk, azonban a miskolci jogászképzés több mint százéves múltra tekint vissza.
Az eperjesi jogakadémia jogelődje, az eperjesi evangélikus kollégium 1667-ben kezdte meg működését és olyan nagy egyéniségek tanultak ott, mint Kossuth Lajos vagy Thököly Imre. Az intézmény 1919-ben költözött át Miskolcra, hogy evangélikus jogakadémiaként működjön olyan oktatókkal, mint Pólay Elemér országosan elismert római jogászprofesszor – hogy csak egyet emeljek ki. Ezeket az intézményeket országszerte megszüntették 1949-ben, azonban szellemi örökösként megmaradtunk. Ezt 1996-ban egy hivatalos dokumentummal deklaráltuk, 2016-ban pedig megerősítettük az elköteleződést a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának és a Magyarországi Evangélikus Egyháznak az aláírásával.
Miskolcon szünetelt az intézményesített jogászképzés 1949 és 1981 között. Milyen körülmények között jött létre a jogi kar negyven évvel ezelőtt?
A kar megalakítását hatástanulmány előzte meg, amely alátámasztotta annak létjogosultságát. Az volt az elképzelés, hogy társadalomtudományi kar is megkezdje működését egy alapvetően műszaki egyetemen. Kissé furcsán is néztek ránk eleinte, de mára igazi universitas-jellegű egyetemként a műszaki karok mellett a társadalomtudományi karok létjogosultsága is beigazolódott.
Azóta „házon belül” is összetartó közösség alakult ki.
Igyekszünk az utánpótlást a saját doktori iskolánkon keresztül kinevelni. Nagyon fontos, hogy a tudományos- és oktatói pályára alkalmas, tehetséges hallgatókat segítsük, hiszen nekik erős a karhoz való kapcsolódásuk. Az alumni rendszerre nagy figyelmet szeretnénk fordítani a jövőben is. A Miskolci Egyetemhez úgy kötődnek az itt végzett egykori hallgatóink, hogy az hihetetlen más felsőoktatási intézmények számára. Ez pont a hagyományok és a közösség miatt van.
Önök a jogi karon tulajdonképpen két örökség ápolói. Hogyan férnek meg egymás mellett a selmecbányai és az eperjesi hagyományok?
Teljesen jól. Alapvetően nagyon sok a közös vonás a két hagyományrendszer között. Elsődlegesen mi és a hallgatók is a selmecbányai örökséget ápoljuk, azonban semmi esetre sem akarunk konkurálni az eperjesi hagyományokkal. Pusztán arról van szó, hogy a múltat nem szabad elfelejteni. Ezek a gyökerek nagyon fontosak, ismernünk kell őket, mert sokat meríthetünk belőlük. A múlt stabilitást nyújt számunkra a jövőre nézve.
Milyen feladatokkal és kihívásokkal áll szemben a negyvenéves jogi kar?
Az évek során megváltozott a képzési és a finanszírozási rendszer, illetve a munkakörülmények is. Mindennek megfelelően a képzési paletta bővült és ma meghirdetünk alap- valamint mester, illetve idegen nyelvű képzéseket. Emellett jogi felsőoktatási szakképzés, valamint osztatlan jogászképzés is – aminek az államilag támogatott formájára csak a legmagasabb felvételi pontszámmal lehet bejutni – elérhető nálunk. Igyekszünk figyelemmel lenni a változó világ igényeire, közben pedig a színvonalból nem engedni. Például néhány éve kialakítottunk egy olyan rendszert, hogy aki megfelelő előtanulmányokkal jelentkezik jogi képzésre, annak különböző tárgybeszámításokkal biztosítunk rövidített képzési időt. Ezzel a lehetőséggel sokan élnek.
Emellett minden évben próbálunk a piaci igényeknek megfelelő szakirányú továbbképzéseket kínálni a végzett hallgatóknak: ilyenek az európai uniós szakjogász, az országosan egyedülálló jogász compliance, jogpszichológia és pénzpiaci képzések. Idén jogi szaknyelvi tanulmányokat tervezünk meghirdetni angol, német és francia nyelven. Az idegen nyelvű képzések terén is biztosítunk tanulási lehetőségeket, illetve fogadunk külföldi hallgatókat.
A másik említett terület a finanszírozás megváltozása, amely a bolognai rendszer bevezetése után ezúttal a modellváltás kapcsán újra aktuális. A fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány a közelmúltban megkötötte a Miskolci Egyetem finanszírozására vonatkozó szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. Ebben szerepelnek olyan indikátorok, amelyeket teljesítenünk kell ahhoz, hogy jogosulttá váljunk az állami hozzájárulásra. Ezekre figyelemmel kell lennünk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a beiskolázási, a tudományos-kutatási és a harmadik missziós pro bono tevékenységünkre. Úgy gondolom, hogy ezeket az egyetem és a kar is képes lesz teljesíteni.
A jogászképzés finanszírozása is teljesen átalakult. Mit jelent ez?
Az államilag finanszírozott jogász képzésre 100 fő támogatott helyet kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezők közül azok a hallgatók kerülnek be támogatott képzésre, akik az első 100 legmagasabb felvételi pontszámot érik el. Minden jogi kar ennek megfelelő kvótával rendelkezik, ezért nem mindegy az sem, hogy a jelentkezők melyik intézményt választják, ha be akarnak kerülni államilag támogatott képzésre.
Ön mire a legbüszkébb a karral és az eltelt negyven évvel kapcsolatban?
Ez egy nagyon nehéz kérdés… Az oktatókra és a hallgatókra, illetve az eredményeikre vagyok a legbüszkébb. Pont a minap kaptam a hírt, miszerint első helyezést értünk el egy országos perbeszéd-versenyen. A volt hallgatóink és a szakmai teljesítményük is örömmel töltenek el.
A negyvenedik évfordulót hogyan ünneplik meg?
Központi rendezvényen mutattunk be két szakmai kötetet, az intézetek pedig országos és nemzetközi tudományos konferenciákat tartanak. Nagy szívfájdalmunk, hogy januárban nem tudjuk megrendezni a jogászbált, amit egyébként már mindenki nagyon vár. Ezzel szerettük volna megkoronázni az évfordulót, de a jelen körülmények között nem mertünk belevágni a szervezésbe. Az esti bált hagyományosan szakmai konferencia előzi meg napközben, ezt szeretnénk megtartani.