Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem által hagyományteremtő céllal életre hívott nemzetközi üzleti találkozóra a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos élet mértékadó képviselőit legfőképp azért invitálták meg, hogy az egyetemi hallgatókkal közösen vitassák meg a fenntartható jövő kérdéseit, a „zöld és okos fejlődés felelősségének magyar útját”.
A Miskolci Egyetemen – annak rektora szerint – a tradíció és az innováció kéz a kézben jár. Horváth Zita köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a helyi felsőoktatási intézménynek a gazdasági és társadalmi problémákra nem csupán képzési rendszerével és a digitalizációban tett lépéseivel kell reagálnia – legalább ennyire döntő, hogy a fenntarthatóság jegyében keresse a régió vállalataival és a hazai egyetemekkel a kapcsolódási pontokat. A campus vezetője felidézte azokat a platformokat és stratégiai együttműködéseket, melyek keretében példának okáért Miskolc légszennyezettségét mérő rendszerét az egyetem hallgatói kidolgozták.
A rendezvény megnyitóján az igazságügyi minisztertől elhangzott: egy több évtizedes németországi hagyományt sikerült átültetni azzal, hogy a jövő feladatainak a megoldását kereső konferenciát sikerült Miskolcra hozni. Varga Judit visszatekintéséből kiderült: a Miskolci Egyetem néhány évvel ezelőtti modellváltásakor is megfogalmazódott már az energiatudatos működtetés és stratégiai megújulás kívánalma. Ezt szolgálják – fogalmazott a tárcavezető – azok az infrastrukturális fejlesztések, melyek a felsőoktatási intézmény épületein kívül és belül jelenleg is zajlanak.
A rendezvény vitaindító disputáját vezető Marie-Theres Thiell, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kurátora, egyben a konferencia másik ötletgazdája hangsúlyozta: mindennek lényege, hogy "a hallgatókkal és a hallgatókért" gondolkodhassanak együtt.
Az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese ezt követően aláhúzta: borsod vármegyei országgyűlési képviselőként is fontosnak tartja, hogy az üvegházhatás csökkentése érdekében lokálisan is tegyünk. Ugyanakkor – elevenítette fel Koncz Zsófia – Magyarország vállalta a klímasemlegesség 2050-ben történő elérését. Hozzátette, a kormányzat ezért is ösztönzi a napenergia részarányának növelését a magyar energiamixben, végzi mindezt a jogszabályi környezet rugalmassá tételével és az energiatárolást megkönnyítő intézkedéseivel.
Áder János szerint csak annyit vehetünk el a természetből, ami gyermekeink és unokáink jövőjét nem veszélyezteti. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a körforgásos gazdálkodás kapcsán rámutatott: a Földön felhasznált nyersanyagoknak csupán az egytizedét hasznosítjuk újra, amin mindenképp változtatnunk kellene ahhoz, hogy közvetlen környezetünket, levegőnket, vizünket és talajunkat ne veszélyeztessük. A volt köztársasági elnök egyúttal leszögezni igyekezett: ha csupán a GDP-re vagyunk tekintettel, és figyelmen kívül hagyjuk a biodiverzitás kérdését, abból hosszú távon a természeti mellett anyagiakban mérhető gazdasági kárunk is származhat.
A délután folyamán a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság nézőpontjait körüljáró pódiumbeszélgetésre is sor került, melyen Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár (Energiaügyi Minisztérium), Balla Róbert ügyvezető igazgató (Foldana Kft.), Goldfárth József csoportszintű olajipari vegyianyagok és technológiák vezető (MOL-csoport), Fükő László kuratóriumi elnök (Universitas Miskolcinensis Alapítvány), Hegedüs Ákos vezérigazgató (Linde Gáz Magyarország Zrt.) és Hornyák Loránd TIP projektmenedzser (Universitas Miskolcinensis Alapítvány) fejthette ki a témában meglátásait.
A Miskolc Campus Forum Smart and Green rendezvénye a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság díjainak átadó ünnepségével zárult, valamint a campus a „Légy Te a Fenntarthatóság Nagykövete!” címmel az egyetemisták és a középiskolások számára meghirdetett pályázatának győzteseit is felfedték. A rendezvényen a városvezetést Veres Pál polgármester és Ignácz Dávid jegyző is képviselte.
