A polgármesterek, amíg engedik, küzdenek a túlélésért
A sok önkormányzati érdekvédelmi szervezet, szövetség (Budapesti Önkormányzatok (kerületek) Szövetsége, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ), Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ), Magyar Faluszövetség (MF), Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ), Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ), Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), valamint az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET)) között nem vész el a gyerek, azaz a települések, a lakosság képviselete? Mennyiben tudják elérni, hogy megmaradjon a polgármesterek mozgástere?
Az ÖNET ernyőszervezet, nem jogi, az úgynevezett önkormányzati oldal a Belügyminisztériumban. A MÖSZ a legerősebb szövetség Budapesttel:4,5 millió lakos életét igyekszünk jobbá tenni. Az összefogást preferáljuk az önkormányzati érdekérvényesítés erősítéséért, de a lehetőségek beszűkültek. Mondok egy példát: a víziközmű-egyeztetéseken nagyobb állami forrást kértünk a működtetéshez, de nem engedett a kormány. A helyi érdekek nem esnek egybe az államéval. Nincsenek nagy reményeink, átveszi a vízműveket a kormányzat.
– Az elszálló energiaárak súlyosan érintik az önkormányzatokat is. Milyen racionalizálási intézkedésekkel igyekeznek spórolni költségeiken? A kihívásokra mik a jó válaszaik?
– Legfontosabb teendő, hogy kiszámoljuk, hogy év végéig mennyire rúghat majd a többletkiadásunk. Az nagy szerencsénk, hogy az elektromos áram díja 2023-ig szerződésben rögzített, azaz a régi áron fizethetjük, de csak reménykedni tudunk, hogy a szolgáltató az új helyzetre nem hivatkozik majd, és nem emeli az áram díját. A gáz esetében viszont nyolcszoros, tízszeres drágulás van, amit kigazdálkodni lehetetlen. Megvizsgáljuk, hogy milyen átcsoportosítások szükségesek költségvetésünkben. Ez mindent felülír. Az apparátusunkon belül létrehoztunk egy bizottságot, a pénzügyes, a műszakiak, a mérnökök, az energetikusok bevonásával hetente egy alkalommal megtárgyaljuk, milyen lépések kellenek az energiaválság mérsékléséhez, átvészeléséhez. A képviselő-testületünket a szeptember 22-ei ülésen tájékoztatjuk a kialakult helyzetről és a tervezett intézkedéseinkről. A másik feladat az, hogy a jelenleg csak részben felújított intézményeinket mindenütt a leghatékonyabb energiafelhasználásúvá tegyük. A termosztátok, a villanykapcsolók a hétvégén és éjszaka nem kell hogy működjenek. Szigorítjuk a személyi felelősséget, a kontrollt az óvodákban, iskolákban, kulturális intézetekben. Mindenhol előfordulnak hibák, nálunk is, ezért az ellenőrzési rendszer tökéletesítésére törekszünk. Megtörtént az építmények műszaki felmérése. A karbantartók elvégzik a tél előtt a kisebb munkákat, így a nyílászáróknál, a szigeteléseknél. Ezáltal 1-2 fokkal melegebb lesz az épületekben, ez is megtakarítás. Pontos térképet készítenek a karbantartók a fűtés szerkezetéről, a kazánok, a radiátorok állapotáról. A hosszabb távú feladatok közé tartozik az eneregia-felhasználás racionalizálása, a napelemes beruházások, ám ehhez forrásokat kell találnunk. A nyílászárók cseréjével, a tető külső szigetelésével is foglalkozunk már 15-20 éve, de soha nem érünk a tennivalók végére. Most igyekszünk felpörgetni a folyamatokat. Nem látjuk, mi lesz a vége. Távhődrágulás is várható, mely kétezer lakást érint. Elavultak a rendszerek. Befagyasztott az ár, 8-9 éve nincs emelés, a bevétel nem fedezi a kiadásokat. Az energiaválság hatását jelenleg még nem ismerjük. Sajnos nincsenek pályázatok. Bedugul a napelempiac, óriási lett az igény. Kár, hogy befejeződött a panelprogram, mert jóval előrébb állnánk nyílászáró- és szigetelőcserében, mely csökkentette volna a lakosok költségeit.
– Mit tehetnek saját erőből a lakosok megsegítésére?
– Kevés az önkormányzatok lehetősége, így a miénk is. A torta ugyanakkora, jobban kell felszeletelni, mivel nincs több pénz, a reálértékéről meg ne is beszéljünk. Kapkodni nem szabad, még nincs döntés, nem azért, mert halogatjuk, nem vagyunk patópálok. Ha véglegesek lesznek a számok, az adatok, akkor átgondoljuk, és kijelöljük azokat a területeket, ahol muszáj korlátozásokat bevezetni. Nekünk uszodánk nincs, de saját üzemelésű szállodánk igen. A bölcsődét vagy a polgármesteri hivatalt nem zárhatjuk be.
– Érzékelhető-e stratégiaváltás a kormány önkormányzati politikájában?
– Erre csak akkor van remény, ha nem a pártpolitika irányít, befolyásol. Kamuszervezetekkel nem lehet a jogállamiságot helyreállítani. Ha a korrupcióellenes bizottság fideszes összetételű lesz, ezt Brüsszelben nem vehetik komolyan. Akkor Varga Judit szeptember 7-én hiába tárgyalt ott. Pedig hatalmas a tét: a helyreállítási alapból és a kamatmentes hitelből hétezer milliárd jutna Magyarországnak. Ehhez azonban az Európai Ügyészséghez kell csatlakozni.
– Erős állam nincs erős önkormányzatok nélkül – vallja ön is Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármesterrel együtt. Mennyire vonják be a döntésekbe az önkormányzatokat a kormányzati szereplők?
– Nem azt jelenti az erős állam véleményem szerint, hogy keménykedik, szakmai felkészültségből és korrektségből legyen kiváló. Lokalitás nélkül nem képzelhető el egy hatékony állam. Ebben partnerek voltunk, vagyunk. Bűn legyengíteni az önkormányzatokat, tízmillió emberért felelünk. Azon múlik minden, mennyire versenyképes a polgármester, a képviselő-testület. Nemcsak pénzügyileg, de a jogi kereteket tekintve is. Ez a történet nem csupán az önkormányzatokról szól, elsősorban az emberekről. Baj, hogy elkényelmesedtek, megalkudtak a vidéki vezetők és a lakosok is, eltűnt a hajtóerő. A hajdani tanácsi időszakra emlékeztető kijárásos vazallusi rendszer alakult ki. Főleg a kistelepüléseken úgy vélik: aki nem áll be a sorba, az nem kap egy fillért sem. Az önkormányzati szövetségek azért dolgoznak, hogy a harchoz legyenek meg a jogi, a pénzügyi keretek. Nem a politikai pártokra tettem esküt, hanem a városomra. Amíg tehetem és engedik, ezért küzdök.
