Rafinált Légyottra hívogatnak a Múzeumok Éjszakája felvezetőjeként
Vass Tibor József Attila-díjas költő, képzőművész, a miskolci Légyott(ok) ötletadója és megteremtője ismét nagyot és különlegeset álmodott. Az idei Légyott fikciója a mai Lillafüreden álló Pele-ház, Herman Ottó egykori nyaralója a helyszíne annak a találkozásnak, ahol a természettudós és felesége, Borosnyay Kamilla írónő vendégül látja Tompa Mihály költőt, református lelkészt.
Ezt az elképzelt találkozást elevenítik meg a felkért művészek szövegekkel és képekkel, amelyek között festmények, elektrográfiák, fotók, egyedi rajzok, kollázsok és a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotások is szerepelnek, csaknem száz alkotótól, akik a határainkon túlról – Németországból, Svédországból, Angliából – is küldtek munkákat.
Az ötletadó meglátása szerint sok alkotó kapva kapott az alkalmon, hogy rávilágítson arra a tényre, hogy Herman Ottó felesége mint kora egyik híres szépírója, nem leánykori nevén publikált: írásai, kötetei férjezett nevén láttak napvilágot. Erre utal a kiállítás címében szereplő Tompa plusz Herman Ottóné, ahol a „né” a felső indexbe lett elhelyezve, ami azt szeretné kifejezni – magyarázta Vass Tibor –, hogy Herman Ottó kiteljesedése nem valósulhatott volna meg Herman Ottóné, született Borosnyay Kamilla nélkül, ugyanakkor ez fordítva is igaz: Herman Ottóné szépírói pályája sem így ívelt volna, ha nem töltöttek volna sok időt együtt a lillafüredi nyaralóban. – Vagyis a Herman Ottó neve felé behatványozott feleség nem mögötte, hanem mellette állt, hogy ki tudja teljesíteni férje életét – fogalmazott Vass Tibor. S mint mondta, a szándéka az volt, hogy kiemelje a kor ismert lapjaiban publikáló szépíró, Herman Ottóné figuráját, a célja pedig az, hogy a téma minél kézzelfoghatóbban, ugyanakkor minél elgondolkodtatóbban legyen a nézők elé tárva, felhívva ezzel a figyelmet a körülöttünk lévő felfedezetlen kincsekre, mint például Herman Ottóné műveinek elolvasására, esetleg újraolvasására, vagy Herman Ottóról és Tompa Mihályról való ismeretek bővítésére.
– Van egy nagyon érdekes eleme a kiállításnak. Egy csavar, egy tematikán belüli tematika, a Tompa plusz Herman Ottóné plusz Tompáné filmvásznán című összeállítás. Ebben Tompa Mihályné, született Zsoldos Emília is szerepet kap. Miskolci, illetve a városhoz valamilyen módon kötődő alkotók 50x40 centiméteres vásznakra alkottak többféle nyomhagyó technikával, legyen az akril, olaj vagy bármi más. S ez még kibővült tíz, az Avasi Gimnáziumban tanuló középiskolás műveivel – hívta fel a figyelmet Vass Tibor.
Ennélfogva ezen a kiállításon azt is meg lehet tekinteni, hogy vajon mi pereghet le a meg nem hívott, s talán éppen hanvai házukban egyedül tartózkodó lelkész feleségének a fejében Herman Ottó, Borosnyay Kamilla és Tompa Mihály találkozásáról. Érdekes az is, hogy ki hová helyezi el a hiányzó feleséget, Tompánét. Ennek folytán az ő lelke is ott lebeg az alkotásokban, így a tárlaton is.
Köszöntőt Dr. Szolyák Péter, a múzeum igazgatója mond. A kiállítást Kapusi Krisztián, a múzeum történésze nyitja meg. A hagyományokhoz híven irodalmi pódiumműsor is színesíti a kiállítást. Seres Ildikó Jászai Mari-díjas és Fandl Ferenc Déryné-díjas színművész ad műsort a felkért alkotók műveiből, akik a kortárs irodalom és képzőművészet legjelentősebb képviselői, de pályakezdők alkotók is kaptak meghívást a részvételre. A költők között Szabó Lőrinc-, József Attila-díjasok, a képzőművészek között pedig Munkácsy-díjasok is szerepelnek.
A tárlat augusztus végéig tekinthető meg, amelyhez a Thália-ház – Mikita Gábor színháztörténész, muzeológus vezetésével – múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervez. Emellett a Spanyolnátha művészeti folyóirat lapszámról lapszámra csaknem két esztendőn keresztül tematikus összeállításokban közöl majd válogatásokat a művekből.
(Címlapfotó: Horváth Csongor)
