– 12 évvel ezelőtt, amikor kitaláltuk ezt a programsorozatot, akkor kifejezetten Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, illetve a partiumi és a dél-szlovákiai területeknek a kutatásaira összpontosítottunk, korszakoktól függetlenül. A konferencia nem csupán a korszakok, hanem a tematikai tekintetében is teljes palettát kínál a kutatóknak, akik közül azokat hívjuk meg, akik a felsorolt területek valamelyikén végeznek régészeti kutatásokat. Mindig az elmúlt egy-két év eredményeit, vagyis nagyon friss információkat szoktunk megosztani egymással ezen a konferenciasorozaton, ami azt is jelenti, hogy ezek a beszámolók még nem publikált anyagok – nyilatkozta a minap.hu Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régészeti igazgatóhelyettese. 

Ez a konferenciasorozat tehát fórumot és spontán beszélgetéseket biztosít a kutatóknak. A közvetlen információátadásról és beszélgetésről szól. Egyik legfontosabb eleme, hogy a régészek találkozhatnak egymással. Hosszú távon a régészeti kutatásnak a legfontosabb célja viszont a közreadás, amelynek az elsődleges fóruma a konferencia. A laikusok várják, hogy a személyesen és vizuálisan is láthassák, esetleg kézbe is vehessék a műtárgyakat. – Igyekszünk az év folyamán számos olyan eseményt teremteni, ahol az érdeklődők betekintést nyerhetnek a régészek munkájába: nyílt napokat tartunk például az ásatásokon, és nyitott az érdeklődők előtt a Magyar Régészet napja is, amelyet minden évben május-júniusban tartanak meg – mondta Szörényi Gábor András.