A meglehetősen sajtosra sikeredett sajtótájékoztatón az „Élj egészségesen és sajtAuchan!” nevet viselő kétéves projekt kapcsán megtudhattuk: a Baráthegyi Sajtmanufaktúrára jelentős fejlesztés, míg a különböző korosztályokra rövidesen izgalmas programok várnak a majorság birtokán.
A francia multinacionális vállalat kooperációja a Szimbiózis Alapítvánnyal jó néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor is Magyarország egyik legismertebb szociális farmján, a Baráthegyi Majorságon madárbarát kerteket hoztak létre, hogy a megye hátrányos helyzetű iskolásait a természetbe csalogatva oktassák.
Ennek mintájára kezdtek el gondolkodni a mostani pályázati felhívás nyomán, melyben lényeges szempont volt, hogy valamilyen egészségtudatos üzenete legyen a megfogalmazott projektnek, továbbá, hogy a tudatos vásárlást és a helyi élelmiszereket népszerűsítse.
Az Auchan Magyarország kommunikációs és CSR igazgatója emlékeztetett: helyi áruházaik az alapítvány megváltozott munkaképességű dolgozói foglalkoztatásában évek óta segít, s immár ötödik esztendeje forgalmazzák a majorság lekvárjait is.
– A társadalmi ügyek felkarolására alapértékként tekintünk, éppen ezért hoztuk létre az Auchan Alapítványt, mellyel az a célkitűzésünk, hogy a helyi közösségeket úgy támogassuk, hogy mindeközben az egészséges táplálkozás témakörében edukáljuk is vásárlóinkat – hangzott el Varga-Futó Ildikótól, aki hozzátette: a tárgyalton kívül cégük még hat ehhez hasonló projektet pártfogol jelenleg is.
A majorság udvarán kiállított, az ónodi vásárról és a miskolci régiségvásárról gyűjtött sajtkészítő-kellékek fontos missziójukat szimbolizálják – jelesül, hogy azt a tradíciót elevenen tartsák, ami a Baráthegyet a történelem folyamán jellemezte. A völgyben fellelhető nyolcszáz éves pálos kolostorrom egykori helyén ugyanis – a kutatások szerint – a szerzeteseknek a gyümölcsösben elvégzett gazdálkodás mellett még bőven maradt idejük tejoltásra.
Az „Élj egészségesen és sajtAuchan” program a hazai sajtkultúra fejlesztésén dolgozik majd, valamint a sajtfogyasztási szokásokon kíván változtatni. Ennek szellemében sajtkészítő workshopokat rendeznek különböző térségi csoportoknak.
– Nem ismerjük a sajtokat eléggé, és nem is nagyon bízunk a különböző sajtokban – vélekedett Jakubinyi László a kontinensen sajátosnak számító társadalmi jelenség felől. Becslése alapján az elkövetkezendő esztendőben az ősztől induló akcióval több mint háromszáz főt fognak elérni. A Szimbiózis Alapítvány elnöke szerint rendkívül fontos, hogy a többiek mellett a kismamákhoz és a védőnőkhöz is eljusson az az információ, hogy a laktózérzékeny gyermekek nagyjából kilencven százaléka fogyaszthat példának okáért kecskesajtot.
A sajt Európa nagy részén az étkezési kultúra egyik főszereplője, míg sajtfogyasztása alapján Magyarország meg sem jelenik a világ legnagyobb sajtfogyasztóinak térképén. A legfrissebb adatok szerint évente fejenként 14,2 kg sajt fogy hazánkban – szemben az európai listavezető Dániával, ahol ennek a kétszeresét majszolják. De valamivel délebben sem panaszkodhatnak, a tárgyalt tejtermékből ugyanis bőven 20 kg feletti mennyiség vész el a francia és holland szájüregekben. Fontos szociokulturális/jóléti adalék az is, hogy a hazai fogyasztók mindössze 72 százaléka eszik hetente sajtot – s szinte mindig ugyanazt a fajtát, jellemzően a trappistát választjuk/engedhetjük meg magunknak, hogy válasszuk...
Az iskoláskorúaknak viszont nem kell várniuk őszig: a térség oktatási intézményeit és a családokat már idén sajtkészítő táborral fogják megszólítani, ahonnan első guriga finomságukat haza is tudják majd vinni magukkal a nebulók. Ezenfelül amatőr sajtkészítő versenyt, hovatovább, versenyeket is bonyolít majd a Szimbiózis.
Jelenleg tíz fogyatékossággal élő munkavállaló dolgozik a projekt keretében most fejlesztésre váró Baráthegyi Sajtmanufaktúrában. A HÍR-védjegyes kecskesajtjaikat és különböző tejtermékeiket tizenöt éve gyártják. Az elmúlt években több szakmai díjat is nyertek. Sajtmanufaktúrájuk kiválóan felszerelt, megfelel a legszigorúbb követelményeknek.
– Néhány éve az etyeki sajtmustrán egy arany és egy bronzérmet szereztünk. Ezen felbuzdulva szeretnénk támogatni a hazai sajtkultúra fejlődését. Szándékunk hagyományt teremteni, ezért még a projekt zárásaként megszervezzük a második ilyen megmérettetést is – részletezte Jakubinyi László, aki úgy látja, nagyon kevés olyan magyar kiadású szakkönyv van, ami alapján a sajtkészítéshez hozzá tudna látni a fellelkesült kezdő.
Még az ősz folyamán vásárolnak két tehenet is. Céljuk, hogy a kapacitásuk olyannyira kibővüljön, hogy más helyi áruházban is megjelenjenek termékeik. Illetve, hogy az Auchan az ország távolabbi pontjaira is el tudja juttatni márkajelzésüket, küldetésüket.
