Napról napra emelkedő árak tanúi vagyunk, a forint szabadesésben veszít értékéből, az infláció végét sem látjuk, '23-ra már világszerte tapasztalható recessziót, gazdasági visszaesést prognosztizálnak - Friderikusz Sándor arról beszélgetett Surányi Györggyel, hogy mindezek hazai kezelésében mennyire hatékony a magyar kormány.

Érdemes végighallgatni a beszélgetést (a cikkünk végén mutatjuk is a teljes felvételt), de a legfontosabb és leginkább releváns megállapításokat pontokba is szedtük:

- a kormány mellett a jegybanknak is szerepe van abban, hogy a kelet-európai devizákkal - például a lengyel zlotyval és a cseh koronával - összevetve jelentősen értéktelenedett a forint

- Surányi szerint tudatosan rongálták a forint árfolyamát, legalábbis 2020 tavaszáig - addigra azonban olyan szintű hitelvesztés alakult ki a piacon és az üzleti világban a jegybankkal és a kormánnyal szemben, hogy mostanra a forint árfolyama szabadesésbe kezdett. Ez tehát alapvetően nem a háború következménye, mint ahogy a kormány ezt el akarja hitetni

- a szakember úgy vélekedik, hogy gyenge forint és gyenge gazdaság lesz a vége annak, hogy most már trendszerűen romlik az árfolyam, trendszerűen értékelődünk le

- ugyanakkor az is a következménye az elmúlt évek árfolyampolitikájának, hogy jelentősen sérült a gazdasági miniszter, a jegybankelnök és a miniszterelnök hitelessége is

- skandalumnak nevezte az egyetemi tanár, hogy a jegybank százmilliárdos nyereségét - amit az euroeladásból ért el - alapítványokat hoztak létre. A pénzt "egyértelműen át kellett volna utalni a magyar államnak"

- 2022 első negyedévében a kormány túlkeresletet gerjesztett azzal, hogy mintegy 1500 milliárd forint többletet öntött ki a gazdaságba. Ez is arra hat, hogy az egekbe emelkedjen az inflációt

- erősebb forint esetén egy liter benzin piaci ára 650-670 forint lenne. "Ebben az esetben nem biztos, hogy ugyanezt a bornírt árbefagyasztást kellene csinálni", ami miatt kisebb benzinkutak tönkrementek. Az ársapka ráadásul hiányhoz (hiszen senkinek nem jut eszébe takarékoskodni), korlátozásokhoz és korrupcióhoz vezet. Ha maradt volna a piaci ár, a családoknak akár vissza is lehetett volna utalni a piaci árból származó bevételekből

- az ársapka előbb-utóbb ránk fog szakadni, senkinek ne legyen olyan illúziója, hogy az elfojtott árak úgy is maradnak

- nem reális az sem, hogy ha a háború befejeződik, akkor az inflációnak vége

- a rezsicsökkentés szemfényvesztés, és abban fizetjük meg az árát, hogy nincs pénz például a tanárok, a szociális ágazatban dolgozók fizetésének az emelésére - mivel idén például nagyjából 1000 milliárd forintot kell betenni az MVM-be azért, hogy a rezsicsökkentést kompenzálni lehessen

- simán lehetne évi 15-20 százalékkal is emelni a tanári fizetéseket, hogy néhány éven belül megduplázzák a béreket

- az árbefagyasztásból "ez a rezsim nem tud kiszabadulni", nem tud ideológiát tenni mellé. Ki is fogják terjeszteni, attól tart Surányi György

hazánkban a harmadik legnagyobb az élelmiszerár emelkedése egész Európában

ha kiegyezünk az Európai Unióval, és továbbra is kapunk pénzt, akkor szerinte minden bizonnyal még mindig van mód arra, hogy "erről a nem nagyon kecsegtető pályáról, amin ma haladunk, finoman fordulva ki tudjunk jönni".