Tavaly a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb az EU-ban
2023-ban a magyaroknál kevesebbet senki sem költött az Európai Unióban. 2022-ben a bolgárok még mögöttünk álltak, de az itteni, 17 százalék feletti infláció miatt tavaly már ők is elénk kerültek. A Népszava szemléje szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői „elkeserítőnek” nevezték a magyar adatokat, melyeket „az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikájával” magyaráztak.
A jegybank elemzői szerint a magyar háztartások egyszerűen azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmük. Bár az elmúlt években forintban jelentősen nőttek a háztartások jövedelmei (2012–2022 között 140 százalékkal), euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát.
A szakértők modellváltást sürgetnek: szerintük a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI, egy ország és állampolgárainak vagyonát, jólétét mérő mutató). Tovább rontotta a háztartások helyzetét, hogy részesedésük a nemzeti jövedelemben 10 százalékkal csökkent: a jövedelemnövekedés nagyobb része a vállalati profitokban és az államnál csapódott le.
A magyarok elszegényedésének másik oka az infláció.
Az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja, mutatott rá a GKI Gazdaságkutató tanulmánya. Húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban, miközben idehaza 240 százalékos volt a növekedés.
