Ugrás a tartalomra

Tovább bővítette tudományos együttműködését a Miskolci Egyetem

Bacsó István
Utoljára módosítva
2023. június 19. hétfő 15:27
Együttműködési megállapodást írt alá a Miskolci Egyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a felsőoktatás, a tudomány és a magyar társadalom számára hasznos közös eredmények elérésének támogatása érdekében. 
Fotók: ME, minap.hu

Az egyetem folyamatosan bővíti kapcsolatait a társadalmi élet szereplőivel, a vállalkozói szférával és a tudományos műhelyekkel is, amellyel nem csak az integrációját erősíti, de kiemelkedő lehetőségeket is teremt az egyetem kutatóinak, tanárainak és hallgatóinak egyaránt a további fejlődéshez. Ezt a célt szolgálja a hétfőn megkötött legújabb együttműködési megállapodás is az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózattal (ELKH), amelyet a magyar tudományos élet alappillérét jelentő, központi finanszírozású, független kutatóhálózat irányítására és működtetésére hoztak létre. Az ELKH kutatási hálózat tizenegy kutatóközpontjának és hét kutatóintézetének, továbbá egyetemeken és más közintézményekben működő 116, támogatott kutatócsoportjának kutatói a matematikai és természettudományok, az élettudományok, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományok legváltozatosabb területein végeznek alap- és alkalmazott kutatásokat. Küldetésük részeként támogatják az alapkutatások eredményeinek minél szélesebb körű hasznosítására irányuló törekvéseket, amelyek hozzájárulhatnak a hazai, illetve a globális társadalmi és környezeti kihívások megoldásához. Ösztönzik a kutatás-fejlesztést, a nemzetközi együttműködéseket és a magyar gazdaság versenyképességének erősítését. Kutatási hálózatuk most a Miskolci Egyetemmel gazdagodott. 

A protokolláris eseményen Gulyás Balázs az ELKH elnöke hangsúlyozta: „A közös jövőnkről van szó, mert a világ gyorsan fejlődik és átalakul, a tudományos és gazdasági versenyben is lemaradásba kerültek a korábban vezető nyugati országok, és helyettük egyre inkább az ázsiai „kis tigrisek” törnek előre. Közel másfél évtizedet töltöttem Szingapúrban és láttam, hogyan erősödött meg egy olyan alig több mint ötmilliós népességű szigetország, amelynek sem ásványkincsei, sem komoly mezőgazdasága vagy energiahordozói nincsenek. Hasonlóan Dél-Koreához, Kínához, amelyek harminc év alatt szegény, mezőgazdasági országokból a gazdasági és tudományos fejlődés motorjai lettek.” Kiemelte: „Az én feladatom az ELKH májusban kinevezett elnökeként az, hogy a magyar tudományt segítsek felemelni a nemzetközi mintákhoz, élvonalhoz.”

Az elnök szerint a magyar tudományosságnak óriási múltja van, de tenni kell érte, hogy jövője is legyen. Ezt csak úgy érhetjük el, ha olyan együttműködések születnek, mint az éppen most aláírt megállapodás az ország legnagyobb múltú műszaki egyetemével. Megállapította, hogy az 1980-as években a magyar tudomány-termelés a világ első húsz országán belül volt. 1981-ben például a tizennegyedikek voltunk a rangsorban az egy főre eső tudomány-termelésben. Egy nemzetközi vizsgálat szerint tavaly már csak a harmincnegyedikek. És ez nem csak Magyarországra jellemző, hanem Európára is. Ennek sok oka van, de talán a legfőbb az, hogy feljöttek a listán olyan országok, akikről harminc-negyven éve még csak nem is hallottunk. Szingapúr jelenleg például a nyolcadik ezen a listán, Dél-Korea a tizedik, Izrael a tizenharmadik. És lehetne folytatni a sort olyan országokkal, mint Tajvan, Indonézia vagy akár Vietnám. 

„Óriási paradigmaváltás indult meg a világban, gyökeresen változott a helyzet. A nyugati, Észak-atlanti világ egy nagyon hasznos tudománypolitikai modellt alkalmazott az elmúlt évtizedekben, amely sikeres volt a XX. században. Biztosítva ennek a térségnek a vezető szerepét. Ez megváltozott. Jöttek a „kis tigrisek”, amelyek azt mondták, nekünk nem csak túl kell élni, hanem fel kell jönni a világ élvonalába. Ezért a tudományt, a kutatást teljesen szabaddá tették, egyben meghatározták azt is, hogy társadalmilag, gazdaságilag hasznosnak, alkalmazhatónak kell lennie. Olyannak, amely szolgálja a nemzet fennmaradását és fejlődését, az emberek jólétét és biztonságát” – ismertette Gulyás Balázs, rámutatva, hogy ma már ezzel a szemlélettel kell versenyeznie a nyugatnak is, benne hazánk tudományos szférájának. Az ELKH ebben támogatja a kutatókat és egyetemeket. 

Az egyetem nevében Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese elmondta: „Elnök úr egy nagyívű, fantasztikus víziót rajzolt fel, amelyben a Miskolci Egyetem tevékenyen szeretne részt venni. Az egyetemünk rendkívül sokszínű oktatási, kutatási és nevelési intézmény, nyolc karán több mint háromszáz szakon folytat képzést. Hivatásunk részének tekintjük, hogy az egyetem az észak-magyarországi régió szellemi tudásközpontja legyen. Büszkék vagyunk arra, hogy intézményünkben az oktatás mellett stratégiai szintű, multidiszciplináris kutatások is folynak, amelyek eredményei beépülnek a karok oktatási tevékenységébe. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal most létrejött együttműködési megállapodás egy kölcsönösen előnyös, példaértékű közös szakmai tevékenység keretét teremti meg, amelynek révén a társadalom, a felsőoktatás és a tudományos közélet számára egyaránt hasznos eredményeket tudunk elérni. Ez az együttműködés növeli egyetemünk nemzetközi láthatóságát is, megerősíti kapcsolatainkat más tudományos műhelyekkel, intézetekkel. Az együttműködés mindezt még magasabb fokozatba tudja kapcsolni. Bízunk benne, hogy a kapcsolatunk napi szintű és példaértékű lesz más hazai felsőoktatási intézmények számára is.”

További hírek

Olvasnivaló