– A hód nyugis állat, attól nem kell tartani, hogy megtámadja az embereket. Évente egy-két egyed a városba is betéved, de alapvetően nem szereti, ha háborgatjuk, vagy megsimogatjuk – nyilatkozta lapunknak Czabán Dávid biológus, ökológus, a Magyar Természettudományi Múzeum hódszakértője. – Mivel növényevő, ezért a környezetében élő állatokra, halakra, teknősökre, kacsákra sem veszélyes.
Miskolctapolcán hódgát megjelenésére nem kell számítanunk, mert az állat csak folyóvízben épít gátat.
– A hódgát mindig arra szolgál, hogy egy folyó, vagy patak vízszintjét megemelje. Ezek mentén, a partoldalban építi a hódcsalád az ágakkal, vagy földdel fedett lakását, ami a 60-80 centiméter mély hódvár. A vár mindig a szárazon helyezkedik el a tavak mentén is. Az aszályos nyári időszakban a gátépítési tevékenység a békákra nézve kedvező, mert ilyenkor van a szaporodási időszakuk. Amennyiben a hódok által felduzzasztott víz például szántókat áraszt el, akkor a hódgátakba, vagy a partoldalba érdemes túlfolyóként egy csövet beépíteni. A hód télen nem alszik téli álmot és mivel lágyszárú növényeket nem talál, ezért a fák kérgével táplálkozik. Bár az akácot és a bodzát nem igazán kedveli. Fára mászni nem tud, így előfordulhat olyan, hogy fákat dönt ki, ahogy a törzsük alját megrágja. A fák bekerítésével azonban ezt ki lehet küszöbölni – javasolta a szakértő.
A Magyarországon őshonos eurázsiai hód hazánkban nem védett, ezért engedéllyel gyéríthető.
– A hódot európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajként tartjuk számon. Az állatok elszállításához, vagy a hódgátak elbontásához, illetve bármilyen átalakításához a vármegyei kormányhivatal természetvédelmi osztályán engedélyt kell kérni. A befogáshoz a helyi nemzeti park természetvédelmi őrszolgálatát kell értesíteni. Ők azok, akik aztán egy megfelelő vizes élőhelyen szabadon engedik az állatot – tájékoztatott a hódkutató.
A világ egyik legsikeresebb visszatelepítési programja a hódé.
– Száz évvel ezelőtt a hód majdnem kipusztult az országból, mert a bundája és a húsa miatt vadászták. Körülbelül ezerkétszáz példány élt Magyarországon. Az állomány mostanra majdnem megtízszereződött, 11 ezerre rúg. Gazdasági értéke már nincs, ezért a vadászata megszűnt. Természetes ellenségei egyedül a farkas és a medve. Rendkívül alkalmazkodó képes faj, emiatt gyorsan elterjedt, hiszen a fiatal egyedek szétvándoroltak. A miskolctapolcai hód is egy ilyen fiatal hím példány lehet, amely állandó territóriumot és párt keres magának – mondta az ökológus.
