Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület 13 éve foglalkozik társadalomtudományi és várostörténeti kutatással Miskolcon. A művészeti, kulturális és tudományos rendezvények, kiállítások, koncertek szervezésén kívül az egyesület civil tevékenységének nagy szelete miskolci hely- és kultúrtörténeti kiadványok, valamint a saját kutatási eredményeik publikálása. A kialakult járványhelyzetben jelenleg rendezvények szervezésére nincs lehetőségük, így az utóbbi hónapokban a kiadványszerkesztés vált hangsúlyossá tevékenységükben.

Milánó illatok

A Milánó illatok a szervezet új könyvsorozatátnak második darabja. Az Átjáró sorozat kötetei egymástól független szerzők félig tudományos, félig szépirodalmi esszéit gyűjti csokorba (ennek az első kötete Bereczki Zoltán Ipari örökségünk védelme című könyve volt). Kapusi Krisztián gyermekkori milánói élményeit köti össze kutatói érdeklődésével most megjelenő kötetében, amiben Miskolc helytörténetének olasz vonatkozásairól is olvashatunk. A kiadványban korábban megjelent tanulmányok mellett hat új esszé is megtalálható.

A Herman Ottó Múzeum történésze korábban 16 éven keresztül dolgozott levéltárosként, mindig is inspirálta Olaszország története, az olasz derű, a könnyedség kiutat is jelentett számára a magánéleti és a közéleti fásultságból. - Nekem Milánó jelentette a nyugatot 1988-ban, oda jutottam el gyerekként. Akkor még egészen mások voltak a magyar viszonyok, mint Európa nyugatabbi részében, és rengeteg olyan dologgal találkoztam, ami aztán évekkel később jelent meg Magyarországon. Beazonosítottam a "Milánó illatokat", a bazsalikom, a pizzériák, a cappucino illatát – idézte fel a kötet címadó esszéje mögötti inspirációt. - Ott pedig egy olyan kulturális sokk ért engem, ami megmutatta, hogy elképzelhető a miénktől sokkal könnyedebb, élhetőbb, vonzóbb hétköznapi életkeret is.

Esszéiben a személyes élmények, a gyermekkori benyomások mögött álló történelmi összefüggéseket mutatja meg. - Egy kísérlet ez arra, hogy történeti munka hogyan válhat hitelessé azáltal, hogy benne van a szubjektum is. Általában az objektivitásra, a tárgyilagosságra kell törekednie a történetírásnak, de az ember nem akaszthatja szögre a saját személyiségét. Ha a kettő kapcsolódik, akkor talán annál közvetlenebb, közérthetőbb módon lehet a történelemről beszélni – fogalmazott Kapusi Krisztián.

A címben szereplő Milánó mellett hangsúlyosan megjelenik Triest, Velence és Genova is a kötetben, valamint a ma már Horvátországhoz tartozó Dalmácia, ahol Herman Ottó katonai éveiről szól az egyik tanulmány.

Kilián-dél, a mi kis falunk

Az Átjáró Egyesület Privát félmúlt Miskolcon sorozata 2012 óta fut, a kiadványokban hétköznapi miskolciak mesélik el a saját családjuk történetét, de a gyerekkori emlékeiken keresztül az elmúlt évtizedek Miskolcának történetét is ismertetik.  A Privát félmúlt Miskolcon köteteinek tematikája igyekszik mindig egy-egy miskolci városrészre koncentrálni.  A korábbi szerzők között találunk hivatásos írót, újságírót, történészt, de civileket is, ők mind alulnézetből, a saját emlékeik szűrőjén át mutatják meg Miskolc történetének egy-egy apró szeletét. A sorozat 22. kötetének címe Kilián-dél, a mi kis falunk, a kiadványt Radányi Judit jegyzi.

A miskolci erszénylabda

A harmadik, idén tavasszal megjelenő kiadvány pedig a miskolci erszénylabdát, a kamát mutatja be. Az egyesület évek óta igyekszik felkarolni, kutatni, népszerűsíteni Miskolc sportját. Most egy füzetbe gyűjtötték össze mindazt, ami az elmúlt hat évben a sporttal kapcsolatban kiderült vagy történt. A 24 oldalas összefoglaló kiadvány a játék történetével kapcsolatos kutatások eddigi eredményeit, az elmúlt években az egyesület által kifejlesztett népszerűsítő, ismertető munkát mutatja be.

Az Átjáró egyesület a kiadványokhoz ünnepélyes bemutatót is tervez a jövőben, amint azt a járványhelyzet lehetővé teszi. A kiadványokkal kapcsolatban érdeklődni ITT lehet.