Városi Est: járjunk körül egy kérdést több szempontból
Az elmúlt időszakban több eszközzel igyekezett Miskolc önkormányzata bevonni az állampolgárokat a döntés-előkészítési folyamatokba. Ilyen volt a közösségi gyűlés, a Miskolci Ötletmaraton vagy éppen a részvételi költségvetés. A cél minél korábbi szakaszban bevonni a lakosságot.
A részvételi demokrácia legújabb módszere az úgynevezett Városi Esték. A cél, hogy az arra nyitott és érdeklődő állampolgárok a lehető legtöbb információt megkapjanak egy adott témával kapcsolatban, és azok mentén, felelősségteljesen alkothassanak véleményt, foglalhassanak állást, illetve egyáltalán kiderüljön a „közérzet” a témában, az általános álláspont, ami meghatározhatja a fejlesztési irányt.
Jakab Zsolt, az első miskolci Városi Est szakmai koordinátora úgy definiálta ezt a Magyarországon merőben új eszközt, hogy „szakemberek és civilek azt követően ülnek le egymással beszélgetni, miután kölcsönösen kellő információhoz jutottak a témában”.
Konkrét példaként vegyük a Városi Estek nyitó témáját: az egykori Diósgyőri strandot. Építészeti, műszaki, közösségi-városrészi és gazdasági szempontból beszélhetik majd át a résztvevők, hogy milyen tényezők befolyásolják a Királynék fürdőjének újranyitását – vagy éppen zárva tartását.
Az este során mindezt a szempontoknak szentelt asztaloknál beszélik át a résztvevők, a végére pedig elkészül egy összegzés az irányvonalakból, ami útmutatóként szolgálhat egy esetleges beruházáshoz.
Mindezt azonban megelőzi egy közösségi kérdőíves felmérés, ami összegyűjti azokat a kérdéseket és elképzeléseket az állampolgároktól, amelyekre a szakemberek reagálnak majd a Városi Esten. A kérdőív elérhető ide kattintva, szeptember 18-ig.
Ez egy kicsit kezd bonyolódni, de megpróbáljuk leegyszerűsíteni, a már említett Diósgyőri várfürdő mintáján keresztül. Tehát adott egy kérdőív, amit bárki kitölthet és olyan kérdésekre válaszol, amelyek a már említett általános közérzetet is felmérik, valamint hogy szerinte legyen-e egyáltalán újra strand a területen, ha igen, akkor milyen szolgáltatásokkal, milyen áron és hasonlóak. Ez előzetesen történik meg, a személyes részvétellel járó Városi Est előtt.
Az ezek alapján felmerülő véleményekre és kérdésekre olyan szakemberek reagálnak, akik rálátnak a lehetőségekre, okokra, satöbbire és meg tudják mondani például, mennyibe kell kerülnie a jegynek ahhoz, hogy a kívánt szolgáltatások fenntarthatóak legyenek. Vagy éppen azt, hogy fizikailag lehetséges-e egyáltalán wellness központot építeni a domboldalba. Ez a fázis történik magán a Városi Esten, szakmailag tematikus asztaloknál.
Hogy ennek az egésznek mi a célja? Jakab Zsolt úgy fogalmazott, hogy „sokkal jobb érzés, ha úgy dönt a város egy ügyben, hogy abba korábban én is beleszólhattam. Azzal szemben, amikor meghoznak egy döntést, amit nekem tudomásul kell venni. A program végére az nem biztos, hogy kialakul egy végleges döntés, de egy igen: kölcsönösen képet kapunk a lehetőségekről és az igényekről, amik alapján felelős döntések születhetnek meg”.
Több szakértő is csatlakozik a Városi Esték stábjához, köztük Szunyogh László városi főépítésszel. „Szinte nincsen téma építészet nélkül” – írta körül a szerepét arra utalva, hogy a városrendezési kérdések sokszor érintik a szakmáját.
„Mindig izgat, hogy megismerjem mások véleményét és nem azért vagyunk itt az önkormányzatnál, hogy megvalósítsuk önmagunkat, hanem a város szolgálatáért” – tért át a személyes motivációira a főépítész.
„Az önkormányzat és a szakemberek elég sok információ birtokában vannak, amit megosztanának a közösséggel: miért zárt be a strand? Ennek milyen következményei lettek? Miért nem lehetett úgy fenntartani, ahogyan működött? Ha szeretnénk újra megnyitni, az sem olyan egyszerű, hogy megnyomunk egy gombot és működik a strand” – tért át arra zárásként Szunyogh László, hogy szakértőként milyen szerepe lesz neki és másoknak az első Városi Esten.
A Diósgyőri strand lehetőségeit körüljáró Városi Est október 6-án valósul meg, ezt követően a Népkert, majd pedig a város mindennemű közlekedésének kérdéseit járják körül a résztvevők.
