Ugrás a tartalomra

Vice versa: a díj presztízsét is emelték a díjazottak

Bájer Máté
Utoljára módosítva
2022. június 15. szerda 18:10
Nádas Péter és Bazsányi Sándor lettek az idei Szinva-díjasok.
Mocsári László képei

Két éve, 2020-ban adták át az első Szinva Irodalmi Díjat, amit Bereti Gábor miskolci író, költő, kritikus magánszemélyként alapított. A díjalapítás sztorija már önmagában rezonál az irodalommal.

A sztori
Bereti Gábor nagyapjának kovácsműhelyét 1947-ben privatizálták, emiatt kapott – jóval később – a család kárpótlási jegyet. A miskolci költő – akkoriban könyvtáros – ezt földlicitálásra fordította, a megszerzett birtokokat pedig bérbe adta. A földek összesen nagyjából 700 ezer forint körül jövedelmeznek éves szinten: Bereti Gábor az így befolyó összeget fordítja a kultúra támogatására.

- A városnak már van egy régebbi múltra visszavezethető elismerése, a Szabó Lőrinc irodalmi díj. Gyakran teszik fel a kérdést: miért kellett még egy? – beszélt az alapítás időszakáról a díjalapító, aki fel is oldotta a dilemmát.

- Míg a Szabó Lőrinc irodalmi díjat az arra érdemes miskolci, vagy innen elszármazott alkotók kaphatják meg, addig a Szinva Irodalmi Díj túlmutat a város határain: a magyar nyelv a mezsgyéje.
Bereti Gábor arra is kitért, úgy érzi, szakmai szempontból is jó kezekben van az elismerés sorsa, hiszen olyan zsűri ítéli meg, akik átlag feletti rálátással bírnak az irodalomra.

Az ünnepélyes díjátadón a várost Varga Andrea alpolgármester képviselte, aki kifejtette: az, hogy Miskolcon egy ilyen nívós elismerést alapítottak, a megyeszékhely hírnevét is öregbíti.

A tavalyi formához hasonlóan idén is két tárgykörben adták át a Szinva Irodalmi Díjat: 2022-ben szépírói kategóriában Nádas Péter, szakírói kategóriában Bazsányi Sándor nyerte el. Ez fejenként 300 ezer forintot jelentett, valamint mindketten kaptak egy képzőművészeti alkotást is, amit Seres László festőművész készített.

Mocsári László képgalériája az átadóról

Kőrizs Imre költő, a Műút folyóirat szépirodalmi szerkesztője frappáns méltatással vezette fel Nádas Péter díjazását. Ebből azonban csak a záró gondolatot emelnénk most ki (mivel a laudáció és az eseménytudósítás hasonló ívású kutyakölykök: 5000 karakterbe egyszerűen nem férhet bele minden):

- Azzal, hogy Nádas Péter átveszi, a Szinva Irodalmi Díj az egyik legsikeresebb elismeréssé vált Magyarországon – fogalmazott Kőrizs Imre.

A szerző mondott néhány gondolatot Rémtörténetek című új regényéről is. Kifejtette, a könyv alaptémája a közhely volt.

- Előre elkészített gondolatokban beszélünk gyakran. Olyat mondunk, amit már ezerszer elmondtak. Ugyan a közhelyben bölcsesség van, aminél többet vagy kevesebbet nem lehet mondani, ám önmaga által mégis butaság: korlátoltság. A diferenciáltság hiánya. Minden munkában igyekeztem elkerülni ezt. Most az egyszer azonban akartam valamit írni, amiben nem tartóztatom magam a közhelyektől, hanem hagyom áradni azokat, egyiket a másik hátán: a polgári közhely ütközzön össze a paraszti közhellyel, a szaktudás közhelyei pedig a tébollyal. Nézzék meg, mire mennek egymással – írta le a Rémtörténeteket a Kossuth-díjas író. 

NÁDAS PÉTER Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, 2000 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 
A nemzetközi szcénában is számos díjjal ismerték el: Österreichische Staatspreis für Europäische Literatur, Leipziger Buchpreis zur Europäischen Verständigung, Prix du Meilleur
Livre Étranger, Franz Kafka-díj, Brücke Berlin-díj, Würth-díj stb. Neve több évben is feltűnt az irodalmi Nobel-díjra esélyesek listáján.
Karrierjét 1961-ben kezdte fotóriporterként a Nők Lapjánál, majd a Pest Megyei Hírlap munkatársa lett, 1969-től pedig szabadfoglalkozású íróként alkot.
2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia választotta a tagjai közé. Számtalan hazai elismerést kapott, többek között József Attila-, Déry Tibor-, Kossuth-, Márai Sándor-díjat.
A Magyar irodalom története című kötetben így jellemezték a munkásságát: „Nagy formátumú egyéniség, akiben a különleges írói tehetség szenvedélyes igazságkereséssel társul, megvesztegethetetlen erkölccsel és kivételes intellektussal, ezért is kivált sajnálatos, hogy jelentőségét a szélesebb közvélemény máig nem eléggé ismeri.
Mindig is az egészet akarta, a látható valóság mögött munkáló bonyolultabb, tektonikus erőterek rejtett rendszereinek felszínre hozását, így pályája is rendhagyónak mondható. 
A jelentől indult, a társadalmi meghatározottságokat azután a történelem felől értelmezte. Szívósan építve-mélyítve magát, végül a személyiséget legarchaikusabban befolyásoló ösztönök szintjéig jutott, a kifejezésformákban is kikísérletezve egy lehetséges szintézis alapelemeit.”.
A közelmúlt nagy hatású és sikerű, számos nyelvre lefordított, monumentális alkotásai a Párhuzamos történetek című nagyregény, és a Világló részletek című memoár. 
Utóbbiért megkapta a Berman Irodalmi Díjat, melynek ünnepélyes díjátadója 2022. októberében lesz Stockholmban. 
Az idén 80. születésnapját ünneplő író - akinek május 19-én jelent meg új regénye, a Rémtörténetek - nyitotta meg június 9-én a magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhetet.


Jenei László, a Műút főszerkesztője a másik díjazott munkásságát dicsérte – akiről egyébként érdemes tudni, a nyolcvanas években a Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskola padjait koptatta, amit most Miskolci SZC Andrássy Gyula Gépipari Technikumként ismerhetünk. Jenei László olyan tulajdonságát emelte ki a díjazottnak, amit az irodalomkritikusoknál ritkán emlegetnek.

- Beszélni kell Bazsányi Sándor szerzői humoráról: jó lenne végre feldolgoznia mindenkinek, hogy az alaposság és az elmélyültség nem zárja ki a szellemességet. Ezekből ugyanis nála sincs hiány, viszont sohasem válik személytelenné. Amit leír az több mint fogyasztható, süt belőle az udvariasság. Nem ok nélkül jöttek zavarba néhány esetben az elemzői, hogy amit írt, az éppen kritika vagy esszé – oldotta ki a szerzővel kapcsolatos véleményét Jenei László, aki egyben azt is elárulta, Bazsányi Sándort immár nem csak iskolás évei kötik Miskolchoz, de ő lett a Műút szépirodalmi folyóirat kritikarovatának szerkesztője is.

BAZSÁNYI SÁNDOR magyar irodalomtörténész, irodalomkritikus, esztéta, egyetemi docens
A kortárs irodalomról, a kora újkori és modern irodalomtörténetről, eszme- és filozófiatörténetről ír kritikákat, tanulmányokat, esszéket. Irodalomkritikáinak középpontjában gyakran áll az irónia szerepe és fogalma.
Díjai:
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1997)
Király István-emlékdíj (2001)
MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (2001-2003)
Barta János-esszépályázat különdíja (2001)
Komlós Aladár-díj (2011)
NKA alkotói ösztöndíj (2012)

Az átadó után a diskurzus már sokkal kevésbé formális mederbe került: Bazsányi Sándor a kérdező szerepében beszélgetett Nádas Péterrel és Szűcs Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművésszel kora este MÜHÁ-ban. 

További hírek

Olvasnivaló