Ugrás a tartalomra

Virtuális kiállítás a Hernád-völgy régészeti feltárásáról

MTI
Utoljára módosítva
2021. március 26. péntek 17:19
Régésztörténetek címmel nyílt virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG) és a miskolci Herman Ottó Múzeum által a leendő Miskolc-Kassa autópálya nyomvonalán, a Hernád völgyében folytatott régészeti feltárások eredményeiből.

Az MNM RÖG a Herman Ottó Múzeummal együttműködve 2018 és 2020 között 17 hektáron, 12 helyszínen végzett régészeti ásatásokat az M30-as autópálya leendő nyomvonalán. Az intézmény szakemberei kutatásaikkal nem csupán egy-egy lelőhelyet tártak fel, hanem egy több évszázadot átívelő metszetet rajzoltak a Hernád folyó völgyéről - idézi fel az Nemzeti Múzeum által az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény.

Mint az MNM kiemelte, a kutatások azt bizonyítják, hogy a Miskolctól északkeletre húzódó térséget már a múltban is élénk forgalom jellemezte.

Az Alföld északon legtovább a Hernád mentén nyomul be a hegyek közé, így a folyóvölgy egy olyan természetes útvonal, amely évezredeken át biztosította a kapcsolatot a Kárpát-medence belső tájai és Észak-Európa között. Ahol a Hernád ártere a környező dombokkal találkozik, az eltérő jellegű területek érintkezési vonala mentén a régészeti korokban egy hosszú települési lánc jött létre - emlékeztet a közlemény.

A feltárások eredményei szerint a folyóvölgybe jobbról-balról befutó patakok oldalvölgyeinek a Hernád-síkra néző bejáratai igen jó lehetőséget kínáltak a megtelepedésre. Ezek közül az életterek közül régészeti szempontból kiemelkedő terület Encs környéke, a tervezett autópálya Forrás-hegyi pihenője.
A Hernád-völgy miskolci kapuja és a Kassai-medence között félúton, ahol ma autópálya pihenő épül, korábban egy fogadó működött, még korábban egy honfoglalás kori temető volt, azt megelőzően pedig a szkíták és egy erődített bronzkori település lakói is úgy gondolták, hogy ez a legjobb hely a megtelepedésre - közölte a múzeum.

Hasonlóan kedvelt volt a Hernád völgye már az újkőkor folyamán is, amire a korai földművesek nyomai utalnak a mai Garadna, valamint Novajidrány határában. Ugyancsak Garadnán került elő egy germán (vandál) település részlete, ahol a feltárt több tucatnyi szénégető gödör alapján valószínűsíthető, hogy a lakosság nagy része ezen a helyen szénégetéssel foglalkozott - áll a közleményben.

A Hernád-völgyi régészeti feltárások eredményeit bemutató virtuális kiállítás itt érhető el.

További hírek

Olvasnivaló