A Népszava beszélgetett a volt pénzügyminiszterrel. Számos gazdasági téma terítékre került, köztük a választás előtt a kormány részéről tervezett jóléti intézkedésekről is szó esett. Bokros Lajos a 13. havi nyugdíj kapcsán leszögezte: alapja az, hogy ki mennyit fizetett be járulékként.
- Mivel Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit. A kötelező nyugdíjjárulék adójellegű, s a befizetéseket egy elkülönített alapban gyűjtik össze. Ennek akkor van értelme, hogyha a célzott bevételek célzott kiadásokat finanszíroznak, és ennek egyensúlyban kell lennie. Magyarországon azonban ez nincs így.
Az egykori miniszter a szegények adójaként is emlegetett inflációval kapcsolatban is kifejtette szakmai véleményét.
- Magyarország – más országokkal egyetemben – az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációjával küzd, aminek nálunk egyidejűleg legalább öt oka van. Az egyik a nagymértékű költségvetési túlköltekezés. A másik, hogy a jegybank túlságosan laza monetáris politikát folytatott. Az alapkamatot mesterségesen alacsonyan tartották, s emellett a pénzkínálatot túlságosan gyorsan felszaporították. A harmadik a fedezetlen bérkiáramlás és béremelés, beleértve a minimálbér növelését is - mondta Bokros Lajos, hozzátéve, tévedés, hogy a béreket az árakhoz kell igazítani. Emelésük a termelékenység növekedésével kell, hogy párhuzamot tartson. Ellenkező esetben fedezetlen bérkiáramlás jön létre, ami tovább fűti az inflációt és felborítja a pénzügyi egyensúlyt.
Bokros Lajos hozzátette: "a propaganda zászlóshajója, a hírhedt rezsicsökkentés" során alkalmazott módszer a szocializmus időszakát idézi.
A teljes beszélgetést a Népszava oldalán olvashatják.
