Gáz van. Nincs gáz. Putyin elzárja, Európa csődbe megy, Magyarország átvészeli. Vagy éppen fordítva. Rengeteg spekulációt olvashattunk erről. Az elmúlt héten kipukkadó rezsilufi számos kérdést hagyott maga után. Négy évvel ezelőtt Holoda Attila, a 2010-es Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára szemfényvesztésnek nevezte a rezsicsökkentést a 24.hu-nak adott interjújában. A hibákat abban látta, hogy az intézkedés veszteséget okozott a magyar háztartásoknak, ugyanis nem a rászorulókat segítette, mindenkit ugyanúgy támogatott, áremelkedéshez vezetett, nem ösztönözte a lakosságot energiahatékony beruházásokra.
A kezdet
2002-ben a gáz köbmétere 40 forint volt, ám ez 2010-re felkúszott 140 forintra. Az Orbán-kormány ekkor féléves lakossági moratóriumot hirdetett: az 1200 köbméter alatt fogyasztók számára 6 hónapig nem emelkedtek az árak. A döntés sikerét követően, 2012-ben indult a rezsicsökkentés, ami végül egységes lett, így már nem a rászorulókat támogatta – itt elváltak a szociális és a politikai igények.
A gazdasági passzátszél azonban megváltozott: a világpiacon 2013 végétől esni kezdett a földgázár, a magyar hatósági ár viszont nem csökkent. A Magyar Földgázkereskedő Zrt.-től kiperelt adatokból kiderült, hogy már 2013-2014-ben bő 29 milliárd forinttal többet fizetett a lakosság a gázért, mint amennyit a beszerzési ár indokolt volna. 2013 és 2017 között a magyar háztartásokat átlagosan 70 ezer forinttal károsíthatta meg a „csökkentés”. Az intézkedés ebben az időszakban tehát egy olyan különadónak is nevezhető, amit megköszöntek a szavazók.
A 2022-es kampányban pedig egyszerre volt kard és pajzs a rezsicsökkentés a Fidesz kezében: az ellenzéket azzal vádolták, hogy el akarja azt törölni, míg magukról állították, biztosan megvédik. Bő másfél héttel ezelőtt azonban – a kata holtteste még ki sem hűlt – a rezsicsökkentésre is lesújtott a kasza. A kormány ezt a „háborús infláció” szövődményeként kommunikálja.
„Szilárd, a rezsim?”
Német Szilárd csütörtök délelőtt bejelentette a rezsicsökkentés korlátozásának részleteit. E szerint a gáz ára az átlagfogyasztás felett a hétszeresére nő. A rezsibiztos elmondta, nem fenntartható, hogy mindenki rezsicsökkentett áron kapja az energiát, viszont „nem lehet egyszerre rászabadítani a piaci árat a lakosságra”. Ezért bevezettek egy új tarifát, a lakossági piaci árat, ami kisebb, mint a piaci ár.
A földgáznál 1729 m3-es éves fogyasztásig (havi 144 m3) marad a 102 forintos, kedvezményes tarifa. Augusztus 1-jétől e feletti, 747 forint/m3 lesz a lakossági ár. A versenypiaci ár a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint 1020 forint lenne.
Az európai fővárosok közül jelenleg hazánkban az egyik legolcsóbb a gáz, de a tervezett ár jelentősen magasabb lenne a piacinál. A gáz m3-e Stockholmban a legdrágább, átszámítva 1003,52 Ft, de még ez sem éri el azt, amit világpiaci árként belengetett a kormány.
Lesz ehhez energiánk?
A villamos energia ára augusztus 1-jétől 2523 kWh/év fogyasztásig 36 forint marad, e felett 70,10 Ft/kWh. A valós piaci ár 268 Ft lenne Németh szerint – ez viszont köszönőviszonyban sincs a tőzsdei árakkal, ami a hónap közepén 365 euró fölött volt megawattóránként, ebből pedig 140-150 Ft-os piaci áramár jönne ki. Az anomáliát ott kell keresni, hogy a lakossági fogyasztást - szakértői vélemények szerint – nagyjából kielégíti a Mátrai Erőmű és a Paksi Atomerőmű. Utóbbi állítja elő a magyarországi energiafelhasználás közel 40 százalékát, és kilowattóránként 13 Ft körüli áron termel. A lakossági igények kielégítéséhez tehát nem lenne szükség importra, és nem lenne ok arra, hogy a tőzsdei árakhoz igazítsák a lakossági tarifákat.
A legnagyobb Geréb-tempó azonban a sztoriban az, hogy tavasszal az ellenzék közös jelöltjét szétszedte a kormánysajtó, amikor spórolásra intett. Ezzel tulajdonképp azt üzenték, nyugodtan fogyasszon mindenki a világba. Ehhez képest a megemelt rezsidíjakat a tavalyi átlagos fogyasztás alapján vetik ki, így a jelenlegi fogyasztásunkhoz nem lesz köze. A sarcot tehát beszedik, hiába húzzuk meg mostantól a nadrágszíjat.
