Lantos Csaba a magyar energiapolitika egyik legfontosabb céljának az ország energiaszuverenitásának megteremtését nevezte. Az ellátás biztonságának, megfizethetőségének és fenntarthatóságának biztosítása mellett a negyedik kihívás a növekvő energiaigény; Magyarország válasza a válságra a gazdasági növekedés, az iparosítás, ehhez viszont több energiára van szükség - fejtette ki.
A tavaly kialakult "rezsivédett" sávhatár erre az évre is vonatkozik - jelezte az energiaügyi miniszter. Hozzátette: az átlagfogyasztás feletti résznél a fűtési szezon végéig, április 30-ig marad a kedvezményes lakossági piaci ár. Az energiaügyi miniszter kiemelte: Magyarország a felhasznált energia 75 százalékát importálja, ezért törekedni kell az itthon megtermelt energia növelésére.
A hazai energiamixben csökkentik a földgáz, növelik az alternatív energiaforrások arányát, valamint bővítik a tároló kapacitásokat, és megvalósítják azokat az infrastruktúra-fejlesztéseket, amelyek révén a növekvő villamos energia igényt ki lehet szolgálni - ismertette Lantos Csaba. Jelezte, hogy a földgáz esetében a belföldi kitermelést növelik. A Sarkad térségében feltárt lelőhelyen már üzembe állt az első kút, és összesen 52 kutat szeretnének fúrni. Ösztönzik a megújuló energiák további térnyerését, ugyanakkor számolnak a paksi atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének hosszabbításával és Paks 2 beruházás megépítésével is - mondta.
A hazai áramfogyasztás 44 terawattóra volt 2021-ben, a várakozások szerint ez másfélszeresére, 68 terawattórára nő 2030-ra - hívta fel a figyelmet. Januárban már meghaladta a 4 gigawattot a hazai napelemek összteljesítménye, jelenleg folyik további 5 gigawattnyi ipari napelempark és 100 ezer háztartási méretű kiserőmű előkészítése. Ezzel elérheti az összteljesítmény a 10 gigawattot - mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg az ország fogyasztása átlagosan 6,5 gigawatt. A beruházások költségéről elmondta: a megvalósítást a kormány elsősorban az RRF II uniós hitelkeretből tervezi.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásában hangsúlyozta: meg kell védeni a gazdaságot, hogy a fejlődési pálya töretlen legyen, ebben az egyik legfontosabb szerepe a beruházásoknak van, amelyek az idén elérhetik a 20 ezer milliárd forintot. Ebből a vállalati beruházások elérhetik a 13-14 ezer milliárdot - tette hozzá.
A miniszter kifejtette: az állami beruházások súlya csökkenni fog a jövőben; az állam arra törekszik, hogy ösztönzést adjon ahhoz, hogy a vállalatok egyre több beruházást hajtsanak végre. A finanszírozáshoz új beruházás-ösztönzési stratégiára van szükség, az ipari parkok rendszerét, a területfejlesztési szempontokat és a munkaerő biztosításának lehetőségeit pedig át kell gondolni - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.
