Február 20-án hozta nyilvánosságra a Randstad a „HR Trends 2023” kutatás első részleteit. A közel 250, döntően közép- és nagyvállalat részvételével zajlott kutatásból érdekes dolgok derültek ki, amikből a munkakeresők is okulhatnak.
Az eredmények szerint a vezetők csupán 41 százaléka számít a cége nettó árbevételének növekedésére – szemben a tavalyi 61 százalékka - a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy az év legtöbb fejtörést okozó problémái az infláció miatt megnövekedett bérköltségek (71%) és a magasabb működési költségek (61%) lesznek.
A megkérdezettek 62 százaléka azt tervezi, hogy a lehetséges recesszióra válaszul, vállalata újraértékeli munkaerő-szükségletét. A válaszadók fele a működési költségeket vágja vissza, 48 százalék pedig befagyaszthatja a munkaerő-felvételt a kritikus időszakban.
Béremelést azonban 92 százalékuk tervez – tavaly ez az arány 83 százalék volt – igaz, az emelés mértéke ismét elmarad a dolgozói várakozásoktól és a várható infláció mértékétől.
A továbbiakban a kutatás újabb fontos megállapításait ismertetjük, amelyből kiderül, a HR-esek legnagyobb kihívása várhatóan a kompenzációkkal és juttatási csomagokkal kapcsolatos elvárások kezelése, az elköteleződés megőrzése és a tehetségek megtartása, tehetséges vezetők fejlesztése lesz, amelyekre különböző eszközökkel kívánnak megoldást nyújtani.
Megtorpanó létszámbővítés
A Randstad felmérésében részt vevő HR területen dolgozók és üzleti vezetők elmondása szerint a vállalatok 34 százaléka tervez új munkavállalókat felvenni 2023-ban – ami a tavalyi kiugró, 89 százalékos létszámbővítési tervekkel szemben nemcsak visszaesés, de még a pandémia által erősen befolyásolt 2021-es tervekhez képest is visszalépés, hiszen akkor 38 százalék tervezett új munkaerőt felvenni. Igaz, a tavalyi jelentős bővítési tervek az évi négyezer fővel szűkülő munkavállalói piac miatt eleve irreálisnak bizonyultak.
A telekommunikációs (47%) és az üzleti szolgáltatási/BSS (42%) terület a legeltökéltebb a bővítés mellett, míg például az FMCG szektor vállalatainak 14 százalékánál akár a dolgozói létszám csökkentésére is lehet számítani 2023-ban.
A legtöbb cég az IT/technológia, mérnöki vagy back office/adminisztratív területekre keres jelölteket. Nemcsak nőtt a munkaerőigény ezeken a területeken tavalyhoz képest, de az IT/technológiai szakemberek és mérnökök például azok közé is tartoznak, akikből a legnehezebb alkalmas jelöltet találni. Ami feltűnő változás az előző évhez képest, hogy a sales-esek iránti kereslet nagymértékben – mintegy 13 százalékkal – csökkent.
HR-szolgáltatók: növekvő fontosság
A kutatásban résztvevők majdnem kétharmada a leghatékonyabb toborzási eszköznek a szakértelemmel és megfelelő eszközökkel rendelkező toborzó cégeket tartja, 8 százalékkal növekedett tavalyhoz képest a beléjük vetett bizalom – így letaszították a trónról az állásportálokat. A cégek 61 százaléka továbbra is alkalmaz álláshirdetéseket, de jelentősen csökkent az állásportálokba vetett bizalom – a cégek egyre kevésbé tartják hatékony forrásnak az alacsony bejelentkezőszám miatt ezt a toborzási megoldást. Továbbra is népszerűek az ajánlási programok: a pénzzel ösztönzött munkavállalói ajánlási programot 11 százalékkal többen, összesen 58 százalék tartja hatékonynak, de 55 százalékuk szerint a szóbeli ajánlás is jól működik a megfelelő tehetségek megtalálására. Tovább növekedett – 9 százalékkal – a LinkedIn és egyéb szakmai networking oldalak jelentősége a kiválasztás során.
Irreális munkavállalói elvárások
A kutatásban részt vevők szerint a toborzás során a leggyakoribb akadály a jelöltek irreális fizetési elvárása. Ez tavaly is elsőszámú probléma volt, idén pedig – valószínűleg az infláció következtében – még tovább nőtt a jelentősége: 2022-ben a válaszadók 79 százaléka, idén a 83 százalékuk jelölte ezt meg.
A második legtöbbet, 52 százalék által említett probléma, hogy a jelöltek nem, vagy csak kevés iparági munkatapasztalattal rendelkeznek – bár ennek jelentősége 17 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. Hiányzik a jelöltek megfelelő nyelvtudása is a válaszadó szakemberek 32 százaléka szerint – ezzel együtt a válaszadók közel fele nehéznek találja a tehetségek bevonzását.
HR-es kihívások és válaszok
A fizetési elvárások a dolgozók megtartását is nehezítik. A kompenzációkkal és juttatási csomagokkal kapcsolatos elvárások menedzselése jelenti az egyik legnagyobb HR kihívást. Ez most még nagyobb probléma, mint az előző évben: a kutatásban résztvevők 71 százaléka nyilatkozott róla kihívásként, 10 százalékkal többen, mint tavaly. Ugyanennyien jelölték meg a dolgozók elköteleződésének megőrzését (+3%), és 70 százalék (+9%) szerint hasonlóan nagy problémát jelent a legjobban teljesítők megtartása és a tehetséges vezetők fejlesztése is. A covid-19 visszahúzódásával párhuzamosan csökkent a magas fluktuációval, az új dolgozók onboarding folyamataival, valamint a dolgozók mentális egészségével kapcsolatos kihívások mértéke. Ez utóbbi jelentősége csökkent a leginkább, tavaly a válaszadók 36 százaléka, idén mindössze 22 százaléka jelölte meg.
A HR kihívások megoldását a szakemberek többsége a fizetések emelésében (68%), valamint az edukációs- és tréningprogramokban (67%) látja továbbra is. Ezeken felül 8 százalékkal nőtt a személyre szabott juttatási csomagok jelentősége, közel harmaduk (31%) jelölte meg, 10 százalékkal csökkent viszont azok aránya, akik a rugalmas munkavégzési opciók nyújtását fontosnak tartják (39%). A munkavégzés helyét és a munkaidőt érintő rugalmasság azon előnyök közé tartozik, ahol idén további visszarendeződésre lehet számítani. Ugyanakkor a flexibilitás épp az a terület, ahol a hazai dolgozók a globális átlaghoz képest lényegesen kevésbé érzik elégedettnek magukat jelenlegi munkahelyükön.
Vonzó munkahely: továbbra is a fizetés dominál
A megkérdezett vállalati döntéshozók 90 százaléka szerint a vonzó bérezés és juttatások tehetik leginkább kívánatossá őket a jelöltek körében, ennek idén még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Ennek ellenére a cégek nem biztosak benne, hogy versenyképes fizetést kínálnak: 64 százalék szerint az általuk kínált fizetések hasonlóak a versenytársaik által kínált bérekhez, csak 12 százalék gondolja úgy, hogy magasabb fizetést adnak, mint a versenytársaik.
A juttatásokat tekintve a pénzügyi juttatások között az egyéni, teljesítményalapú bónusz a legnépszerűbb eszköz: a válaszadók 81 százaléka jelenleg is kínál ilyen juttatást, 6 százalék pedig tervezi bevezetni. A nem pénzügyi juttatások közül az első helyen a tréningek állnak (66% jelenleg is kínál tréninglehetőséget, 21% bővíteni, 7% bevezetni tervezi azokat). Ezt követi az otthoni munkavégzés (86%-nál jelenleg is lehetséges), a rugalmas munkavégzés (80%-uknál most is biztosított).
A kutatás válaszadói szerint a fizetés és a juttatások mellett a work-life balance biztosítása is nagy mértékben befolyásolja a cégek attraktivitását (77%) – ez a tavaly mért adatokhoz képest 5 százalékkal emelkedett. Többségük továbbra is fontos vonzerőnek tartja a rugalmas munkavégzést, a kellemes munkahelyi légkört, a cég biztos pénzügyi hátterét, a karrierlehetőséget (-8%) vagy a munka hosszútávú biztonságát (+9%).
A HR szakma és a cégvezetők talán legfontosabb feladata 2023-ban, hogy képesek legyenek olyan vonzó bérezési és juttatási csomagot, valamint olyan körülményeket kialakítani, amely megtartó erő lehet a munkahelyváltáson gondolkodók számára, mert ahogy 2022-ben, úgy most is, a legfőbb indok, amiért elhagyják a céget a munkavállalók, az egy jobb ajánlat (jobb fizetés, jobb körülmények) – idén ezt a válaszadók 85 százaléka jelölte meg, 4 százalékkal többen, mint tavaly. Ezek megléte sem garancia azonban a tehetségek megtartására: 43 százalék a karrierlehetőségek miatt vált, 29 százalék azért, mert nehéznek találják a munkát, 23 százalék pedig más karrierutat tervez magának a jövőben - olvasható a kutatásban.
A kutatásról: A „Randstad HR Trends 2023” kutatás közel 250, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott, 2022 decemberében és 2023 januárjában.
A válaszadókról:
- a 246 válaszadó közel fele HR vezető, harmaduk cégvezető vagy igazgató
- az 500 főnél többet foglalkoztató szervezetek a minta 25%-át képviselik, az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek a minta 25%-át képviselik, 14%-uk 51-100 főt, 21%-uk 101-250 főt, 14%-uk 251-500 főt foglalkoztat
- a kutatásban résztvevők 68%-a nemzetközi, 25%-a pedig országos méretű cég
- a leginkább képviselt ágazatok a feldolgozóipar, szolgáltatások, az FMCG, a BSS, valamint az IT & telekommunikáció, amelyek együttesen a minta 65%-át fedik le.
A kutatás során a Randstad az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel működött együtt.
