Július 1-jétől a vendéglátóhelyeknek valós időben kell adatot szolgáltatniuk arról, hogy miből mennyit adtak el. Vonatkozik ez a büfékre, éttermekre, cukrászdákra, kávézókra, italboltokra, bárokra, szórakozóhelyekre, gyorséttermekre. Az adatszolgáltatási kötelezettség alól három vendéglátási típus kap felmentést: a munkahelyi vagy közétkeztetést végző helyek, a fesztiválok étkeztetését biztosító helyek és a mozgó büfékocsik.
A szektor kifehérítésének egy hasonló lépése volt 2017-ben az online pénztárgépekre történő átállás kötelezővé tétele is. Arról már tudjuk, hogy elérte a célját, de közel sem ment zökkenőmentesen a vendéglátósok szerint.
Rohamfehérítés
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) 2019-ben kezdte meg működését. A júliustól életbe lépő, valós idejű bejelentési kötelezettség ötlete egyébként nem új, a jogszabályi háttér tavaly került a parlament elé, és többször tolták a bevezetési határidőt, így mondhatni, volt ideje felkészülni a vállalkozásoknak a változtatásra. Ennek ellenére rengeteg a kérdés és a félelem az ágazat szereplőiben, ami tulajdonképp nem csoda. A pandémia és a karantén hihetetlen terhet rakott a vendéglátásban és turizmusban dolgozókra, akik ideiglenesen megélhetés nélkül maradtak. Ezt követően egy jobb nyár után jött az infláció és az energiaválság – sok hely zárt be végleg itt Miskolcon is. A törvényhozó hangsúlyozza, a bevallási kötelezettség révén nyert adatokból segíteni akarja a szektort. Kérdés: egy újabb terhet jelentő segítségre van-e szüksége jelenleg a vendéglátósoknak.
Kérdések és félelmek
Sokan tartanak például attól, hogy a valós idejű bevallási kötelezettség iszonyatos mennyiségű többletmunkát adhat.
- Nálunk hellyel-közzel már működik az ehhez szükséges rendszer, amikor nyitottunk, számítani lehetett rá, hogy hamarosan bevezetnek valami hasonló intézkedést – mondta lapunknak Csapó Péter, a Keszegsütő megálmodója és a franchise tulajdonosa, aki szerint minden akkor derül ki, amikor a rendszert élesíteni fogják.
- Az emberek 99 százaléka mindent beüt a gépbe. Így is olyan szinten ellenőriznek minket, hogy a feketegazdaságot tulajdonképp már kiirtották a szektorban, így nem értem, miért van szükség a mostani módosításra. Nálunk nem fog valószínűleg problémát okozni a kötelezettség, de aki 1-2 fővel csinálja a vállalkozást, annak még jelenthet gondot – véli Csapó Péter.
Vass László, a Rockabilly Chicken tulajdonosa, akihez a covid idején is sok kollégája fordult tanácsért, úgy látja, a fehérítésről szól a módosítás, nem a segítő szándékról.
- Az online pénztárgép eddig csak az eladott tételek utáni összegeket és azok áfatartalmát szolgáltatta a NAV felé, az NTAK esetében pedig már az is elküldésre kerül, hogy az eladott tétel az egy szendvics, egy főétel vagy egy saláta. Ez hozzásegíti a törvényalkotót ahhoz, hogy minél több információt, minél nagyobb rálátást kapjon a szektor egészéről. Az az állítás, hogy emögött segítő szándék áll, azonban szerintem a változtatás valódi célja egyértelműen a szektor fehérítése. Viszont az adózási kultúra az adóbeszedési kultúrából következik, én pedig azt gondolom, hogy a változást az utóbbinál kellene elkezdeni. Mi egyébként már lassan egy éve készülünk a módosításra, így a rendszerünk az idei év elejétől már megfelel minden elvárásnak.
Szerinte a kötelezettség lényege tulajdonképpen az, hogy az eladással egy időben legyen beküldve minden adat.
Nálunk ez egyszerű: a vendég leadja a megrendelését otthonról, vagy felvesszük az étteremben, és ahogy kinyomtatjuk a blokkot, az azon szereplő tételeket egy abszurd pillanatban egyszerre kapja meg a konyhánk és a NAV is. Az adminisztrációval nálunk nincs teendő, ezek automatizmusok. Sőt, a legtöbb étterem vagy kávézó ma már használ valamilyen éttermi szoftvert. Terhet ez azoknak fog okozni, akik efféle rendszer nélkül dolgoznak. Nekik nyilván duplázódik az adminisztráció, és sokszorozódik a hibalehetőség is. Épp emiatt ezek a helyek most fognak rákényszerülni arra, hogy kialakítsák a saját rendszerüket. Ezt hosszú távon persze meg lehet majd élni fejlődésként, de a kényszerítés az nem segítség – véli Vass László.
Egy új javaslat szerint csak szakaszosan lépne életbe a kötelezettség, első körben csak az évi 100 millió forint nettó árbevétel felett teljesítő vállalkozások számára.
