A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedésekről elmondta, felkerült az asztalra az albérletpiac kérdésköre, ami vadonatúj elemnek számít, mivel eddig csak a saját tulajdonú ingatlanszerzés állt a fókuszban. Az albérletpiac megfizethetőbb irányba történő terelése főként a fiatalokat hozhatja helyzetbe. Ezzel összhangban van az is, hogy az akciótervben külön pont célozza a fiataloknak szóló új támogatási formák bevezetését.
A kormányzat által tervezett egyik legfontosabb intézkedés lehet, hogy visszatérne a 2018 végén megszűnt lakáscafeteria. Ez lehetővé tenné, hogy a munkáltatók kedvezőbb adózással vagy adómentesen támogassák munkavállalójuk lakhatását, így növelve a dolgozók vásárlóerejét a lakáspiacon - mondta Balogh László.
A közleményben arra is kitértek, hogy 2025-ben ezer milliárd forintos nagyságrendben áramolhat tőke az ingatlanpiacra részben az inflációkövető állampapírokból kiszálló befektetők révén. Ennek hatására az idén jelentősen élénkülő piac jövőre túlfűtötté válhat, ami az árrobbanás veszélyét is hordozza.
A szakértő megjegyezte, hogy az akciótervben szereplő Airbnb- és lakbérszabályozás viszont ezzel ellentétesen hathat. A befektetői piac hűtése azért is lehet fontos a kormányzat számára, mert enélkül a 2025-ben adott állami támogatások pillanatok alatt elveszítenék az értéküket. A befektetők okozta árrobbanás ugyanis a saját célra vásárlók számára is megdrágítaná a lakásokat.
Közölték, a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás szerint Budapesten négyszeresére növelnék a tevékenységhez kapcsolódó átalányadó mértékét és 2026 végéig nem adnának ki új engedélyt rövid távú lakáskiadáshoz. Ez a korlát még nem vonatkozik az idény benyújtott engedélyekre.
Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy vélte, ez egyelőre "biztonsági játéknak" tűnik a kormányzat részéről, mivel a jelenlegi helyzetet konzerválja, de a kiadható napok számát nem korlátozza. Ugyanakkor szorosabban követhetik a terézvárosi lakáspiac alakulását, ahol a tervek szerint 2026-tól beszüntetik a kerületben a rövid távú lakáskiadást. A várható intézkedés pedig már most nyomot hagyott az árakon.
Szintén a kormányzati akcióterv lakáspiacot érintő része az 5 százalékos önkéntes kamatplafon bevezetése a lakáshiteleknél. A Bankszövetség ezt szigorú korlátokkal vezetné be, mivel a hitelek forrásköltsége jelenleg 6 százalék körül jár, vagyis olcsóbban kellene az ügyfeleknek adniuk a kölcsönt, mint amennyibe nekik kerül.
Ezért a bankok csak fiatal, első lakásvásárlóknak nyújtanának ilyen hitelt, energiatakarékos, kisebb alapterületű és maximum 1 millió forintos négyzetméterárú ingatlanok vásárlására, amiből viszont alig van a piacon. A kormány ezt viszont szélesebb körre terjesztené ki - olvasható a közleményben.
